2011. július 24., vasárnap

Amy Winehouse (1983-2011)

Sajnos tegnap rossz hírre érkeztem haza, és bizonyára ti is hallottátok már, hogy Amy Winehouse tegnap délután elhunyt. A következő pár sorban én is megemlékezek róla.

Nem arról szeretnék nektek írni, hogy Amy mekkora stílusikon volt, mert sok személyes emlékem van vele kapcsolatban, amikor 15-16 éves voltam, szinte csak és kizárólag a Frank című albumát hallgattam, amit alig húszévesen adott ki, és bár csak a szakmai világ értékelte, kellően megalapozta a második album, a Back to Black sikerét. Sajnos, ahogy ő is énekelte, "love is a losing game", azaz a szerelem egy vesztes játszma, Amy mélyrepülése ugyanis főleg a szerelemnek köszönhető. Amikor megismerte a férjét, Blake Fielder-Civilt, szinte rögtön belekerült a drog és az alkohol csapdájába, a férfi súlyos crack- és heroinfüggőségben szenvedett, és hamar rászoktatta a feleségét is ezekre a szerekre. Hihetetlen volt, ahogy a korábban duci, mosolygós, egészséges nőből (kép itt) egy élő roncs lett, és hiába volt elképesztően tehetséges, inkább bulvárhősként híresült el. Barátai és rokonai, de még rajongói is fel voltak készülve arra, hogy előbb-utóbb a halálát okozhatja az életmódja, viszont némi reménykedésre adott okot az, hogy kijelentette, elvonóra megy, hogy a következő világ körüli turnéján teljes erőbedobással teljesíthessen. Amikor bejelentették, hogy a turné Budapestet is érinti majd, valamiért nem rohantam egyből jegyért, mert éreztem, hogy rehab ide, vagy oda, a koncert nem lesz megtartva. Már másnap megjelent a hír, hogy belgrádi koncertjén Amy szörnyen leszerepelt, ki tudja, hogy részegen-e vagy bedrogozva, de sem énekelni, sem mozogni nem tudott, és szerintem ez volt az a koncert, ami a vesztét okozta. A menedzsment azonnal lemondta az egész turnét, hogy az énekesnő a gyógyulására tudjon koncentrálni, de a sors sajnos máshogy rendelte, Amy tegnap belépett a 27-esek klubjába. Végezetül jöjjön az egyik kedvenc számom tőle, ami még a drogok, az alkohol, és a botrányok előtt, 2004-ben készült - én erre az Amy Winehouse-ra fogok emlékezni.

2011. július 19., kedd

Turkálókisokos kezdőknek

Régebben mindig irigykedve figyeltem azokat, akik a turkálókból teljes ruhatárral távoznak, és nem értettem, hogy lehet valakinek ilyen jó érzéke ahhoz, hogy tökéletes vintage ruhákat találjon fillérekért. Azóta nekem is volt szerencsém belefutni néhány csodás darabba, úgyhogy ideje megosztanom veletek a tapasztalataimat.

Először is a legfontosabb, hogy mindenki megtalálja azokat a helyeket, ahol méretben magára passzoló ruhákat talál. Vannak helyek, ahol a nagyobb méret jellemző, de olyanok is, ahol szinte csak XS-es darabokat találni. Sok-sok barangolás az ára, de ha megvannak, onnantól egyszerű a dolgunk. Kezdetnek tudakoljuk meg, hogy melyik nap van árucsere, és igyekezzünk azokon a napokon "vadászatra" indulni, mivel így sokkal nagyobb az esélye annak, hogy megtalálod álmaid vintage-ruháját. Kétfajta turkáló létezik: az, ahol kilóra mérik a ruhát, és az, ahol darabra. Mindkettőnek van előnye is, hátránya is, de ha kizárólag ruhákat akarsz venni, talán jobb a kilós megoldás.

Tunika, táska, szoknya: turkáló, barna clutch: nagymama szekrénye :)
(A borzalmas képszerkesztésre nincs mentség, bocsánat)

Ha kiegészítőket vennél, például táskát, érdemes figyelni arra, hogy mennyire nehéz az adott darab, és csak akkor vedd meg, ha átszámolva is megéri. A turkálásra időt kell szánni, részletesen át kell nézni az összes állványt, az összes ruhahalmot, mert sosem lehet tudni, merre van épp egy kihagyhatatlan kistáska, vagy álmaid ruhája. Az első szabály, hogy mindent, amit kinéztél, alaposan vizsgálj meg. Ha kisebb, javítható hibái vannak, mint egy repedés, egy hiányzó gomb, vagy egy ártatlan foltocska, még megveheted, viszont ha dezodorfolt van az anyagon, kibolyhosodott, netán a kötött anyagban jó pár szem felszaladt, csak akkor vidd haza, ha biztosan ki tudod javítani. A második szabály, hogy mindent próbálj fel: az ember hajlamos elhanyagolni a ruhapróbát, ha olcsó darabról van szó, pedig ha már három olyan olcsó pólót viszel haza, amiről otthon kiderül, hogy nem jó, egy új felső árát dobod ki az ablakon. Ha esetleg nincs az üzletben próbafülke - bár ez elég ritka - állj egy tükör elé, és próbáld magadhoz a kiválasztott ruhadarabot, nézd meg a váll- és derékszélességét, hosszát, fazonját, így elkerülheted, hogy olyat vásárolj, ami nem áll jól.

A kedvencek, egy kék Asos ruha, denevérujjú New Look felső, két táska, egy clutch, és két öv

Érdemes nyitva tartani a szemed, mert néhány turkálóban igazi kincsekre lehet lelni, az angol ruhások például tele vannak olyan márkákkal, melyeket itthon nem lehet kapni (Asos, New Look). Ha már mindennel kész vagy, és legszívesebben már ki is mennél az utcára az új szerzeményedben, először mindenképp mosd ki őket, mert hiába fertőtlenítik a ruhákat az üzletbe kerülésük előtt, az erre használt szer kiválthat allergiás reakciókat, és persze a tapintása és illata sem az igazi. Ezek után nincs is más dolgod, csak ügyesen kombinálni a turkált darabokat az újakkal, feldobni néhány izgalmas kiegészítővel, és tündökölni.

Neked mi a kedvenc helyed? Mi volt az eddigi legjobb turkálós szerzeményed?

A csábítás tudománya

Korábban már írtam nektek a David LaChapelle által rendezett Schweppes reklámfilmről, a kommentjeitek pedig azt igazolták, hogy tetszett nektek az említett, rendhagyó post. Ma megismerkedhettek néhány új Schweppes-újdonsággal.

Az üdítőital-márka hatásos, és rendkívül ügyesen kitalált kampányairól egy csapat lelkes szakember gondoskodik, akik nemrégiben összeálltak egy holland digitális ügynökséggel, hogy a lehető legütősebb legyen a LaChapelle-videó folytatása. Az eredmény kellően vicces és szórakoztató, de emellett olyan lehetőségeket is nyújt, melyeket eddig nem érhettünk el. Az első ilyen "találmány" a Schweppes Profile App, mely - ahogy a neve is elárulja - egy alkalmazás, aminek segítségével egyedi, látványos Facebook-profilt tudunk létrehozni, ahogy ezt az alábbi kép is mutatja. A Schweppesonalizer szintén egy kreatív alkalmazás, ezzel a profilképeinket tudjuk szerkeszteni, ráadásul nyerhetünk is vele, így igazán érdemes használni.

Scweppes Profile App, kép innen

A harmadik alkalmazás már jóval viccesebb, de az itt látható videó gondolom már sokat sejtet:



Nos, a Schweppes Appeal nevű alkalmazás lényege, hogy Guy Gadbois, a csábítás legnagyobb művésze megtanítja a látogatókat az igazán "schweppsy" viselkedésre. Guy neve a Rózsaszín párduc-filmek rajongóinak ismerős lehet, és ha jól sejtem, az ő mókás karaktere jelenik meg az említett alkalmazásban is. Először is csukd be magad mögött az ajtót (ez főleg a cikiző tesók elkerülésére szolgál), csatlakoztasd a mikrofonodat, majd kezdődhet Monsieur Gadbois gyorstalpaló csábítás-tanfolyama. A búgó hangon elhangzott mondatokat neked is meg kell ismételned, hogy hamar kitanuld, hogyan bolondíts magadba minden ellentétes nemű egyént magad körül. Az Uma Thurman főszereplésével készült videó, és a most bemutatott, új alkalmazások után tényleg kíváncsi vagyok, mivel rukkol elő legközelebb a cég, ha tetszett nektek a téma, ígérem, arról is beszámolok majd.

2011. július 5., kedd

Egyszerű és tökéletes

Nemrég, egy nagy pakolás közepette a kezembe akadt a hosszú ujjú, csíkos felsőm. A fejemben rögtön összeállt vagy 10-15 outfit, aminek ez az egyszerű ruhadarab az alapja, így nem véletlen, hogy azt mondom, ez is kötelező beszerzés.

Néha az egyszerű dolgok működnek a legjobban: farmer egy tökéletesen szabott, fehér atlétával, egy kis fekete ruha, és persze a mai post témája, a csíkos póló. Illik hozzá farmer, szövetnadrág, szoknya, neutrális és élénk színek egyaránt. A jó csíkos póló általában hosszú ujjú (szerintem a stílust ez a fazon adja át a legjobban), egyszerű, vékonyabb anyagú, és nincs rajta se gomb, se minta, sem egyéb díszek. Ha épp nem tudod, mit vegyél fel, ez a póló egy farmerrel és a legegyszerűbb cipőddel rögtön felhívja magára a figyelmet. Hogy mivel párosítsd, hogy jól nézzen ki? Akár bármivel, de azért íme egy montázs segítségképp:



A fent látható két szett alapja két, szinte ugyanolyan póló: míg az első kicsit határozottabb, vastagabb anyagú, a második vékonyabb, lazább. Mindkettőt az ízlésednek megfelelően kombinálhatod, az első változatot én nude árnyalatú kiegészítőkkel képzeltem el. Az oxford stílusú fűzős cipő nagyon kényelmes, és rádob a póló és a sötét farmer által sugározott fiús hatásra, ami egy cseppet sem baj, mivel a nőies, láncos pántú retikül és a finom árnyalatú napszemüveg kiegyenlítik az összhatást. Ez a szett nem kíván több kiegészítőt, bár egy szolid övvel és kendővel meg lehet bolondítani, fő a kényelem.
A második összeállítás tipikus nyári, fesztiválozós öltözet: mivel a póló anyaga vékony, nem okoz gondot a nagy meleg, viszont az esti hőmérsékletben sem vacognánk benne. A szaggatott, vintage famershort szezonok óta kötelező viselet azoknak, akiknek hosszú, formás lábuk van, de persze a megfelelő szín és hossz kiválasztásával bárki bátran hordhatja. Cipőnek egy pántos, fekete gladiátorszandált választottam, bár koncerteken ezzel érdemes vigyázni, főleg, hogyha az első sorokban tombolsz legszívesebben. Egy klasszikus, Wayfarer fazonú sötét napszemüveggel, és egy egyszerű vászontáskával feltűnő leszel, mégis kellően elegáns. Az i-re a pontot a vörös körömlakk teszi fel, mely elengedhetetlen kiegészítője a matrózlány-szettnek - ennyi kell egy egyszerű, szuperkényelmes szetthez.

Mischa Barton a fent látható outfitben az idei Coachella fesztiválra látogatott el, és az összhatás itt is tökéletes, figyeljétek csak a sárga oxford cipőt, egyszerűen zseniális. Claudia Schiffer már korántsem fesztiválozott, a Chanel egyik tavalyi bemutatójára ment el ebben az egyszerű, de nagyszerű összeállításban. Láthatjátok, hogy mindenféle stílusban előszeretettel hordják a csíkos pólót, így neked is érdemes befektetni egybe, már 2000 forint alatt meg lehet találni a tökéletes darabot. Muszáj elmondanom, hogy a "vízszintes csíkok kövérítenek" szabály már rég elavult, lényeg, hogy kényelmesen érezd magad!