2010. március 5., péntek

Nosztalgiázzunk!

A mai post azért rendhagyó, mert nem igazán illik bele a blog profiljába. A képek összegyűjtögetése, és főleg keresése azonban annyira vicces volt, hogy úgy döntöttem, megosztom veletek az eredményt.

Ahogy a huszonévesek emlékei nem mondanak semmit számomra, úgy - gondolom - ez a bejegyzés sem fog sokat jelenteni az én korosztályomnál idősebb vagy fiatalabb korcsoportnak. Aki viszont hozzám hasonlóan 1990-1991 táján született, az biztos felnevet majd a következő sorokon. A mai cikk ugyanis egy kis időutazást tesz arra az időszakra, mely nagyjából az 1990-es évek végén/2000-es évek elején határozta meg az életemet. Visszatekintve a gyerekkoromra, talán ez volt a legviccesebb pár évem, ekkor kezdtünk el ugyanis "divatozni". Minden olyan dolognak, ami akkor menő volt, a szekrényemben kellett landolnia, és ezzel az egész baráti köröm így volt. A nagy mérföldkő természetesen a Spice Girls megjelenése volt. Emlékszem, napi program volt, hogy beraktam a kazettájukat a magnóba, és néha egyedül, néha a barátnőimmel elképesztő ének- és táncprodukciót adtunk elő a számaikra. Hatalmas összeveszések voltak azon, hogy ki legyen Emma és Geri, és persze a Spice World című filmet is betéve fújtuk, elejétől a végéig. Az angol együttes hatására ellepték a piacot a magas talpú cipők, nekem is volt egy, elég vadul nézett ki, persze utcára nem vettem fel. A legnagyobb kultusz a Spice Girls-ös nyalókák körül forgott. A benne lévő matricákat ha jól emlékszem, még a fiúk is fanatikusan gyűjtötték, és aki ki tudta rakni belőlük az együttes nevét, hatalmas király volt. Akkoriban óriási divat volt a haspóló, minden magára valamit adó lánynak legalább ötféle színű gyönyörűség sorakozott a szekrényében. A nadrágok voltak a legviccesebbek: minél szélesebb volt a trapéznadrág szára, annál menőbb volt: a csőnadrágot halál cikinek tartottuk, és elképzelhetetlennek tűnt, hogy egyszer magunkra erőltetünk egy szűk skinny farmert.

A leglazább arcok nem tudtak zene nélkül élni, és ha jót akartál magadnak, a trendi előadókból választottál: Britney Spears, Vengaboys, Five és társai. A tinimagazinokat is tömegével vettem, azóta megvan minden Bravo, Popcorn, és IM, csak éppen már nem merek beleolvasni egyikbe sem. Ha elmentek otthonról a szülők, vagy sikerült észrevétlenül besurranni a szobámba, kezdődhetett a sminkelés: én és a barátnőim eszeveszett tempóval kentük magunkra a nagyjából 100 Ft-ért kapható golyós szájfényt, a csillámport, és a borzasztó minőségű, palettás szemfestékeket. Ha netán valamelyikünknél szülinapi zsúr volt, akkor sem maradhatott ki ez a művelet: eltűntünk a fürdőszobában, és tíz perccel később kék hajjal, rózsaszín arccal, és teljes pompában léptünk elő, készen a táncversenyre. Igen, olyan is volt, aztán később jöttek a "hardcore" játékok, mint az üvegezés, vagy a "Felelsz vagy mersz?". Nemrég egy barátnőmmel a DM-ben nézelődve megláttunk egy Malizia Bon Bons ajándékcsomagot, mely láttán nem bírtuk abbahagyni a nevetést: ezek a mindenféle színben, illatban és formában kapható kozmetikumok tonnaszám rejtőztek a fürdőszobában, volt köztük parfüm, szájfény, csillámos arcfesték, és persze az illatok: kóla, narancs, menta, és az illatok alfája és omegája, a milk shake. Vicces korszak volt ez, de ti is beláthatjátok, hogy jó rá visszagondolni, és ha csak egy napra visszamehetnék oda, biztos, hogy nem térnék vissza a Bravo Hits kazettám, és az undorító, ragadós kezek nélkül.

Neked milyen emlékeid vannak erről a korszakról? Vitassátok meg a dolgot kommentekben!

3 megjegyzés:

k írta...

kicsit előbb születtem, mint '90, de azért nem annyira, hogy ne éltem volna át nagyjából ugyanezeket :D
spice girls - nyalóka, film, magastalpú szandál..minden..
britney spearstől eredeti cd-m volt...backstreetboys fan voltam...
(elhatárolódok magamtól) ja és havonta vettem a popcornt... de ha jobban belegondolok, a mai 14 éves korosztálynak is ugyanúgy megvan a maga britney-e..pl. miley cirus, nekik most ott van az emo őrület a magastalpú cipős, trapézos, csillámos "trend" helyett

Regina M. írta...

szerintem a mai fiatalok már nem ugyanezt élik át.. ők már nem izgulnak, hogy vajon megkapják-e az áhított britney kazettát, egyszerűen csak leszedik netről. igazából ők már nem is gyerekek, hanem kicsi felnőttek.

juliette g. írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.