2010. december 30., csütörtök

Vodkazselé (Jell-o shots) recept Szilveszterre

Idén a szilveszteri bulira valami különlegessel szerettem volna készülni, és emlékszem, már a Jóbarátok egyik részében kinéztem, hogy a bulikon valami zselészerű alkoholt esznek az amerikaiak, és hamar kiderült, hogy a vodkazseléről, azaz jelly (jell-o) shots nevű dologról van szó. Az élmény még friss, de gondoltam, Szilveszter előtt még megosztom veletek a receptet.

Nehezítette a dolgot, hogy magyar nyelven csak egy ilyen receptet találtam, az viszont nem működött (jó volt fél liter vodkát kidobni), szóval most biztosra akartam menni, így anyukám tapasztalatára is szükség volt. Fontos, hogy betartsátok az instrukciókat, és hogy minél gyorsabban dolgozzatok. Íme a hozzávalók egy adag porhoz:

1 zacskó gyümölcskocsonya por (mi erdei gyümölcsös Dr. Oetker-t vettünk)
1, 2 dl víz
1, 2 dl vodka (ez esetben nem érdemes a minőségre törekedni)
műanyag felespoharak


A zacskó tartalmát keverjük el az 1,2 dl hideg vízzel (a zacskón lévő utasításokat ne vegyük figyelembe), majd közepes lángon kezdjük el melegíteni. Előtte ugyanennyi (1,2 dl) vodkát tegyünk be a mikróba, és melegítsük langyosra (ne forrjon fel!). Miközben melegszik a zselé, folyamatosan kevergessük kézi habverővel, nehogy összecsomósodjon (ennyi vízzel könnyen megy), majd rögtön, miután felforrt a zselé, és hab képződött rajta, vegyük le a tűzről és adjuk hozzá a meleg vodkát. Fontos, hogy dolgozzunk gyorsan, hogy az eredmény csomómentes legyen. Ha esetleg mégis összeugrana a zselé, tűzhelyen újramelegíthetjük az egészet, a lényeg, hogy ne forrjon fel a keverék, mert így elveszik az alkoholtartalma. Ha összekevertük, gyorsan töltsük a műanyag felespoharakba (elég félig tölteni), és hagyjuk megdermedni a hűtőben. Nem egy méregerős dolog, de vicces kiszippantani/kikanalazni a poharakból, így tökéletes a buli első perceire, amikor még feszengős a hangulat.

2010. december 29., szerda

Mit vegyek fel? - Az izmos alkat

Mivel félig sportosztályba jártam a gimiben, rengeteg izmos, sportos alkatú lány vett körbe, így az ott töltött idő alatt alaposan tudtam tanulmányozni, hogy mi áll jól az ilyen alakon, és mi nem. Ha rajtad is meglátszik az aktív sportolás, és eddig gondot okozott az öltözködés, olvass tovább!

A sportoló lányok - megfigyelésem szerint - kétféleképp öltözködnek: egyik felük csinosan, nőiesen, másik felük pedig teljesen fiúsan. Az izmos lányok ráadásul gyakran a testtartásukkal, viselkedésükkel is fiúsnak hathatnak, ha nem figyelnek oda. Az öltözködés egyrészt nagyon egyszerűnek tűnhet az ilyen alkatú lányoknak, mivel nincs rajtuk súlyfelesleg, viszont néhány darab kifejezetten előnytelen nekik. Ilyenek például a feszülős, gyakran műszálas anyagú felsők. Az ilyen topok, pólók szó szerint rátapadnak az izmokra, így még zömökebbnek mutatják az alakjuat. A hangsúlyosan koptatott nadrágokat sem ajánlom, mert az erős combokat tovább vastagítják, a szaggatott nadrágok szintén ebbe a kategóriába tartoznak. A csillogó legging is tilos, hiába szépek az izmos lábak, egy lány sem akar kötözött sonkának kinézni.



Az izmos lányoknak törekedniük kell arra, hogy kis, nőies cselekkel minél csinosabbá varázsolják a megjelenésüket. A különleges nyakkivágás például hangsúlyozza a kecses nyakat, a vállakat, és ha az adott darab még fekete is, az egységesebbé teszi az alakot. A fodrokat minden izmosabb alkatú lány építse bele az öltözködésébe: egy fodros, színes blúzocska egy laza nyaklánccal elegáns és divatos, míg egy lágyan hullámzó anyagú, virágmintás csőtop már buliviseletnek is beillik. A rózsás árnyalatok, nyári színek és minták még télen is mosolyt csalnak az arcokra, így érdemes ezekben is gondolkodni. A tökéletesen kidolgozott lábakon nagyon jól mutat a klasszikus, indigó ceruzanadrág, és persze a magassarkú is - legjobb a klasszikus fekete.
A lapos has megengedi, hogy csípőnadrághoz is felvehess díszes, széles öveket, ezt egy kis "pocakkal" már nem ajánlom. Egy fekete szövetkabát mindig, minden alkalomra divatos, az A-vonal és a pici, ezüst gombok pedig nőiessé teszik a megjelenésedet. Fontos, hogy legyünk egy kicsit merészek: miért ne vehetnénk fel egy szürke motorosdzsekit a virágmintás miniruhánkhoz?
Az izmos lányok ünnepi alkalmakkor válasszanak mély színeket, például grafitszürkét, ráadásul tökéletes domborulataikra rá is játszhatnak egy vízszintesen redőző ruhával (nézd csak a képet!). Ha egy kicsit is elbizonytalanodnál, hogy érdemes-e felvenned ezt a merész ruhát, csak gondolj Beyoncé alakjára, és arra, hogy a férfiak nagy része ölni tudna az énekesnő egy mosolyáért is.

2010. december 28., kedd

Legyen tökéletes a szilveszteri buli!

Az év utolsó napja általában az a nap, amikor mindenki tündökölni akar - csinos ruha, szépen belőtt haj, smink, nem mindegy azonban, hogy hogyan választjuk meg az aznapi öltözékünket, ma ebben segítek nektek.

Először is szeretnék néhány tanácsot adni a bulizás előtti néhány órára: bármennyire izgulsz, aludd ki magad, akár délután is, hogy éjfél előtt ne kelljen jégkockás vödörbe lógatnod a fejed, hogy ébren megvárhasd a koccintást. Napközben fontos, hogy egyél, lehetőleg valami könnyű ételt. Érdemes minél korábban elkezdeni a készülődést, mert még mindig jobb besütött hajjal, köntösben a tv előtt kivárni a maradék időt, mint futva, egyik kézzel sminkelve, másik kézzel fogat mosva készülődni. És most következzen a legérdekesebb kérdés, a ruha:

Kinti buli:

Alapvetően kétfajta szilveszteri bulira készítettem nektek szetteket: olyanokra, amikhez ki kell mozdulni (azaz a szórakozóhelyeken tartott bulik), és olyanokra, amikre csak elég egy taxiba beülni (házibulik). A kültéri bulizást senkinek nem ajánlom jó szívvel. A "kimozdulós" bulikhoz értelemszerűen jobban be kell öltöznöd. Soha nem tudhatod, hogy mennyire fogják fűteni az adott helyet, így jobb biztosra menni. Most bátran bevetheted azt a flitteres felsőt, amit évek óta őrizgetsz a szekrényedben, mert ez a stílus most egyszerre vintage és modern. Egy sötét skinny farmerrel és hajpánttal kombinálva kényelmesen fogod érezni magad, de azért legyen egy sál vagy kardigán a táskádban. Ehhez a szetthez egy vadító arany körömlakkot ajánlok.
A második összeállítás a merészebb, bohókásabb lányoké. A "nagymamás" oversize pulcsihoz kell egy adag bátorság, de a Szilveszter amúgy is erről szól: ha veszel alá legginget (ha rám hallgatsz, rögtön hármat, de ha fázósabb vagy, mehet alá egy forrónadrág is, ami nem látszik a pulcsi alatt), és egy hanyagul megkötött bakancsot, abszolút kényelmesen tudod majd átmulatni az év utolsó éjszakáját. Rágógumiszínű körömlakk ehhez a szetthez kötelező! A harmadik buliszett a divat szerelmeseinek szól - a csíkos, laza szabású felső mindig divatos, a flitteres kabátka pedig merész, de észbontó - ehhez már csak egy indigó farmer és egy oxfordi iskoláslánykák stílusát idéző cipőcske kell, na meg persze egy szürke körömlakk, pont ahogy a Chanel kifutóján láttuk.

Benti buli:

Személy szerint a házibulikat sokkal jobban szeretem, mint a világraszóló, több ezer fős partikat, de gondolom, ezzel nem vagyok egyedül. Csak tőled (vagy a házigazdától) függ, hogy mennyire tekeritek fel a fűtést, és ugyebár minél melegebb van, annál kevesebb ruhadarab kell (ha fiú a házigazda, elég csak ennyit említened ahhoz, hogy felvehesd az áhított koktélruhát). Ezek alapján sokkal több lehetőséged van arra, hogy a részletekre is figyelj. Egy csodás, kékes-zöldes árnyalatú selyemruha - valljuk be - nem olyan darab, amit nap mint nap hordhatunk, épp ezért ki kell használnunk azokat az alkalmakat, amikor bevállalhatjuk. Nagyon figyeljünk, hogy egy ilyen harsány ruhához csak egy (!) kiegészítőt vegyünk, és az sem baj, ha az harmonizál a ruhánk színével: nézd csak meg a kék cipőt, a türkiz clutch-ot, vagy a mentazöld lakkot! Az ilyen árnyalatú ruhához a friss bogyószínű rúzsok illetve szájfények illenek.

Az is előfordulhat, hogy a gólyabálra, szalagavatóra vásárolt ruhádat szeretnéd bevetni a nagy estén, ami teljesen érthető. Ilyenkor célszerű egy-egy merészebb kiegészítővel feldobni a ruhát, jelen esetben ezt a semleges darabot egészítettem ki egy mentaszínű cipővel, ami bár meglepő kombinációnak tűnhet, hidd el, beválik. A szürke mindig is jól működött a rózsás árnyalatokkal, egy testszínű rúzzsal felturbózva pedig igazán bulis lesz a szetted. Ha még egy méretes gyűrűt is beszerzel, teljes lesz a siker. Utoljára hagytam azt a szettet, amit idén én fogok felvenni: szerencsére a leárazásokon sikerült beszereznem a kedvenc H&M álomruhámat, így egyértelmű volt, hogy azt fogom felvenni Szilveszterkor. Ha hidegebb lesz, felveszem hozzá az örökzöld motoros fazonú bőrdzsekimet, és mivel egy házibulin általában mindenki papucsban pompázik, szép cipőre nem lesz szükségem. A sminkem marad a megszokott pirosító-tus tengelyen, amit feldobok egy fukszia körömlakkal, és az újonnan beszerzett, isteni rágóillatú Lush Snow Fairy színezett ajakbalzsammal.

Te eldöntötted már, hogy mit vegyél fel a szilveszteri bulira?

2010. december 17., péntek

Mit vegyek fel? - A sovány alkat

Az élet furcsa dolgai közé tartozik többek közt az is, hogy míg egyes lányok majd’ megőrülnek, hogy leadhassanak pár kilót, páran azért küzdenek, hogy ugyanazt a pár kilót felszedjék. A sovány lányoknak egyáltalán nem kell lemondaniuk a divatos öltözködésről, sőt!

Freja Beha Erichsen, a már-már kórosan sovány alkatú topmodell a Chanel első számú múzsája, nem véletlenül: nem szégyelli fiús alkatát, inkább még rá is játszik kicsit, ettől lesz igazi példakép. Az utcán sétálva gyakran látom, hogy a vékony lányok lehorgasztott fejjel, szégyenkezve, alakjukat bő ruhákba rejtve sétálnak az utcán. Pont az egyik Street Fashion fotózásunk alkalmával láttunk egy gyönyörű, nagyon sovány lányt, akin szintén látszott, hogy nagyon szégyelli a testalkatát. Fotósunkkal egyetemben legszívesebben leszólítottuk volna a lányt, és elmondtuk volna neki, hogy „hé, legyél büszke magadra, szép, magas, egyedi lány vagy!”. Tény, hogy ha sovány vagy, oda kell figyelned arra, hogy mit hordasz, a szabályok viszont nagyon könnyen elsajátíthatók. Első számú parancs: az egyenes szárú nadrág tilos. Ebben a fazonban a láb szinte eltűnik, ami elég ijesztő látványt nyújt. Az ingek, blúzok és a bő ruhák szintén tiltólistásak. Ne rejtsd vékony alkatodat bő cuccok alá, felesleges! Egyrészt a méretes pólók sokkal inkább kihangsúlyozzák, hogy sovány vagy, másrészt az önbizalmadat is szinte a nullára csökkentik.

A kerek, mély nyakkivágású pólók a sovány lányok jó barátai. Amellett, hogy nagyon kényelmesek, jól is mutatnak a fiús alkaton a kivágás miatt. Jó, ha ebből a fazonból kicsit lazábbat választasz! A legging is nagyon jó ötlet, viszont nem győzöm hangsúlyozni, hogy ha lötyög a combodon, az több, mint illúzióromboló! Vásárláskor ne hagyatkozz a megszokott méretre, mindig próbáld fel a legging-et, és csak akkor vedd meg, ha teljesen passzol. Persze a hidegebb napokat nem lehet harisnyában kihúzni, így érdemes beszerezni egy farmert is. Vékony lányok bátran választhatják a szuperszűk csípőfazont, a lényeg, hogy semmiképp ne sötétet. A lányok kb. 10%-ának állnak jól a világos farmerek, örülj neki, hogy te is közéjük tartozol! Nyáron szintén maradhatsz a farmernél: a mostanában trendi szaggatott farmershortok nagyon jól mutatnak a sovány lábakon. A kicsit fiúsabb, lapos talpú cipők kényelmesek és szépek, ám minden lány tekintete megakadhat egy-egy magassarkún. Érdemes bokacsizma-fazont választani, így nem tűnik majd csontosnak a bokád és a lábfejed, ráadásul ez a fazon a járást is megkönnyíti. A vízszintesen csíkozott felsők szintén erre az alkatra lettek kitalálva, csakúgy, mint a blézerek – utóbbi csak akkor, ha szigorúan passzol rád.

A sovány lányoknak az alkalmi ruhákról sem kell lemondaniuk, a vintage, magasan záródó, esetleg bájos galléros ruhák mind-mind tökéletesek, ráadásul egy nagyon helyes, Twiggy-s csavart adnak nektek.

A saját magad kényelmét úgy érheted el legkönnyebben, ha elfogadod magad. Hidd el, hogy soványan is gyönyörű vagy, és igenis megérdemled a hasonlóan gyönyörű ruhákat. Legközelebb ugorj csak bele egy világoskék skinny jeans-be, és lásd meg magadban azt, amit eddig nem!

2010. december 15., szerda

Mit vegyek fel? - Öt alapdarab minden alkatra

Az új cikksorozatot egy bemelegítő posstal kezdeném. Bár a karácsonyi ajándéklistát valószínűleg már mindenki leadta, azért érdemes végigböngésznetek ezt a listát is, mely öt olyan darabot tartalmaz, ami mind vékony, mind izmos, mind túlsúlyos lányokon is jól mutat.

1. Világosabb árnyalatú, vastagabb sarkú csizma

A bokacsizma igen hálás fazon: még a kabát alatt is hosszabbnak mutatja a lábainkat, ráadásul ha a magassarkú verziót választjuk, csak a talpunk fele fagy le. A világos árnyalatok, mint a bézs, vagy a barna, jobban felhívják a figyelmet, mint a fekete, a fokozatosan vékonyodó sarok pedig kényelmes(ebb), és - véleményem szerint - sokkal szebb, mint tűsarkú társaik.

2. Rózsás kitűző vagy hajcsat

Egy ilyennel még egy nagyon unalmas szettet is feldobhatsz. Bár nem egy nagy összeg, az a legjobb befektetés, ha cserélhető kitűző és hajcsat-betét is van hozzá, így néha a kedvenc dzsekid gallérját, néha pedig a fürtjeidet csinosíthatod vele. A színekkel bánj óvatosan, válassz halvány rózsaszínt, esetleg fehéret. A fekete túl "goth", a piros néha már túl sok.



3. Fekete óriástáska

Mi, nők nem létezünk legalább egy nagy táska nélkül. Egy fekete, teljesen "basic" táska minden igényes nő szekrényébe kötelező, erre akár többet is költhetünk, ha tudunk rá vigyázni. Ez esetben mindig a minimalizmus legyen a nyerő: a steppelésekkel, varrásokkal, díszekkel bánjunk csínján, és inkább szavazzunk az izgalmas részletekre: az aktatáskára hajazó formára, vagy a láncbetétes pántra.

4. A Jolly Joker ruha

Ez a darab akár egy egész blogot is érdemelhetne, annyira hálásak lehetünk neki. A Jolly Joker ruha alakja homokórára emlékeztet, azaz a deréknál húzott. A ruha hossza mindig végződjön szigorúan a térd felett! Egy kis ösztönzés: általában 40-es méretű nadrágot hordok, és 36-38-as felsőket, de ez a szabás annyira ügyes, hogy ezekből XS-es méretűt hordok. Kötelező alapdarab!

5. Bő kardigán

Ha variálunk kicsit a színekkel, a kicsit bővebb, ún. "boyfriend" kardigán minden alkaton jól mutat. Hordjuk kigombolva, lazán felgyűrt ujjal, erőlködés nélkül, csodásan fogjuk érezni benne magunkat.

Új cikksorozat indul, csak nektek!

Bloggerként, kiváltképp divatbloggerként eddig is az volt a célom, hogy a lehető legegyszerűbben sajátíthassátok el az ízléses öltözködés fogásait. Soha nem voltam az a szerkesztő, aki minden divatbemutatót mániákusan megnéz, és egy anyagmintát látva azonnal tudja a tervező nevét és a szezont. Mindig az volt az első szempont, hogy kényelmes, de mégis újító, divatos ruhákat ajánljak nektek, méghozzá olyanokat, melyekben kényelmesen érzitek magatokat. Holnap induló új cikksorozatomban, a "Mit vegyek fel?"-ben körbejárom az öt alapvető testalkatot, és mindegyikhez kényelmes, igényes darabokat ajánlok. Szeretném, ha ti is megkeresnétek öltözködéssel kapcsolatos kérdéseitekkel, mert a cél az, hogy nektek segítsek. A divat csak akkor értelmes, ha az adott ruhadarabban nem feszengsz, és nem mindegy, hogy milyen darabokat választ magának egy izmos, netán egy ducibb lány. Hogy milyen stílusra számítsatok? Igyekszem mindenre kitérni a cikkekben, viszont maradok a nálam megszokott és bevált stílusnál. Nem fogom érinteni a "plázadivatot", és nem is fogok senkinek hatalmas McQueen patacipőket ajánlani. Úgy vélem, az ízléses és divatos öltözködésnek mindenképp köze van a "magasabb" divathoz, de igyekszem megtalálni az arany középutat, amolyan "középmagas divat" (ezt a szót azért így ne használjátok) szinten. Remélem, sok olvasóhoz eljutnak majd a cikkek, és legalább egy embernek segíteni tudok a tippjeimmel.

2010. december 12., vasárnap

Játsszunk!

Láthatjátok, hogy ma végre van időm a blogolásra, így meg is ragadom az alkalmat, hogy játékra invitáljam az egyik legfontosabb kis halmazt az életemben: az olvasóimat. Szerencsére mind a - jelenleg szünetelő - phenom'enon, mind a Budapest Sparkling, és mind a mostanában kicsit személyesebbé váló Instant Fashion kapcsán sok visszajelzést kapok, aminek nagyon örülök.

Mindig bearanyozza a napomat, ha bejelöl Facebook-on egy-egy olvasó. Sokat nyom a latban az is, hogy nemrég bekerültem a Glamour Online G-csirip blokkjába is, ahonnan szintén sok olvasóm kerül ki. Mivel szeretnélek titeket minél jobban megismerni, most szeretném, ha játszanánk egy kicsit. Néhány kérdést fogok feltenni, amire először én válaszolok, majd ha van kedved, egy kommentben te is tedd meg. Érdekes lesz felfedezni, hogy vajon melyik olvasómmal hasonlítok, és miben (csalni nem ér!) :)

Három szó, ami jellemez téged: visszafogott, kedves, nyugis
Kedvenc üzlet: H&M, de ha sok pénzem lenne, akkor Zara Basic, Mango és Burberry
Kedvenc szín: fekete, szürke, barna, korall, "nude" színek
Kedvenc tervező: Nanushka, Stella McCartney, Phillip Lim
Kedvenc fotós: nincs konkrét, de ha mindenképp meg kell neveznem egyet, Jason Lee Parry munkáit nagyon szeretem
Kedvenc modell: Freja Beha Erichsen, Mihalik Enikő, Lindsey Wixson
Kedvenc illat: kürtőskalács, nyári eső, parfümök (!), egy-egy emlék illata
Kedvenc étel: sajnos még mindig a pizza az első számú kedvenc, persze az igazi kemencében sütött, vékony tésztás, olasz
Kedvenc ital: hangulatfüggő - fahéjas tea, jázminos zöld tea (mindkettő szigorúan ízesítés nélkül), víz, gyümölcslé, de imádom a száraz fehérbort, a kókuszos rumot és a koktélokat is.
Három tárgy, amitől soha nem válnál meg: A táskám (benne van az egész életem), de ezen kívül sem tudok választani, mert minden tárgyamhoz nagyon kötődöm.

Így sminkelek én

Valószínűnek tartom, hogy volt már sminkes post a blogon, de egy év alatt sokat tapasztaltam ezen a téren, és szeretném ezeket a tapasztalatokat veletek is megosztani. Íme, ezeket használom én nap mint nap!

Sajnos olyan típus vagyok, hogy hiába hagyok három (na jó, egy) órát a készülődésre, mindig megnyílik előttem valamiféle misztikus időkapu, és azon kapom magam, hogy öt percem van indulásig. Míg régebben legalább negyed óra kellett ahhoz, hogy normális nappali sminket készítsek magamnak, ma már ez öt perc alatt is megy, így elkerülhető a napi idegbaj. Mióta rövid a hajam, nem kell a feltűzéssel/vasalással bajlódnom, bár tény, hogy amikor itthon kuksolok egy hétig, profi módon be tudom szárítani a hajamat még hajkefe nélkül is, viszont minden más alkalommal egy tincs kilóg, a frufrum nem jó, szóval csak a szokásos. Szerintem a körömlakk nagyon fontos, sokat elárul a viselőjéről, épp ezért mindig a táskámban tartom az aktuális színt, mert a lepattogzott köröm nagy mumus nálam. Ha már egy kis milliméternyi darab hiányzik, takargatom a kezem, szerintem nagyon igénytelen az ilyen, maximum 14 év körüli metálos lányokon állja meg a helyét. Mostanában három színt használok, és ezekben soha nem csalódok: az Essence mályvás "Walk of Fame" és szürkés-zöldes "Movie Star" árnyalatát, valamint a csodás csokibarna Astor "VIP Brown"-t. Kedvenceim mégis a Rimmel lakkok, mert borzalmasan egyszerűen lehet őket felvinni, és tartósak is. Sajnos ezekből nehezebb mindenhez passzoló árnyalatot találni. A napi sminkem is olyan egyszerű és minimalista, mint a körömlakkjaim, bár ehhez elengedhetetlen az arc hidratálása. A kék klasszikus Nivea krémnél jobbat eddig nem találtam, de ezt csak éjszakára használom, mert elég zsíros, de nagyon hatásos. Nappal az Avon hidratáló szérumát használom azokra a területekre (homlok, orr, áll), ahova később púder kerül, de oda semmiképp, ahova pirosítót viszek fel, mert akkor foltos lesz. Azért szeretem ezt a szérumot, mert estig biztosan nem lesz tőle száraz az arcom, vagy ha mégis, akkor sem látszik. A szemem alá egy olyan alapozót használok, ami sajnos az arcomon nem vált be, túl világos, viszont korrektorként több, mint tökéletes. Ezt a kisujjammal, ütögető mozdulatokkal viszem fel.


Ezután jön a szempillaspirál, vagyis az esetemben spirálok. Két réteget használok, két különböző spirálból. Az első réteg a Max Factor False Lash Effect-je, amire még száradás előtt rádobok egy réteg Maybelline Colossal-t. Ez a két réteg így tökéletesen kiegészíti egymást, a False Lash Effect dúsító hatása és a Colossal hosszabbító képessége nagyon jól érvényesül, mégpedig csomómentesen. Ezután jön a pirosító, ami nélkül szerintem egy nőnek sem szabadna az utcára mennie. Már az első pirosítóm is háromcsíkos Astor volt, és tökéletesen meg vagyok elégedve vele, így azóta is azt használom. Két árnyalatból válogatok: a "Perfect Toffee" barnás árnyalatával az abszolút kedvenc, de ha nagyon sápadt vagyok, a "Flamenco Glow" korallos-pirosas színe jobban beválik. Mivel hosszúkás arcom van, a fülemtől majdnem vízszintesen viszem fel a színt pontosan a szemem közepéig, és nagyon bevált ez a technika. Ezután - mivel alapozóra szerencsére nincs szükségem - egy világos Avon púderrel fejezem be a műveletet, amit azért szeretek, mert egyenletesebb, "profibb" lesz tőle a végeredmény, és az illata is nagyon jó. Télen és éjszakára elengedhetetlen a Carmex ajakbalzsam, ami szájfényként is funkcionál, és tényleg egy igazi csodaszer. Sajnos a komolyabb sminkelés egyelőre nem megy, de dolgozom az ügyön, és karácsonyra végre megkapom életem első rendes sminkecset-készletét, majd beszámolok róla mindenképp. Érdekel a véleményetek a napi sminkekről, írjatok bátran kommentet, és vitassuk meg a kérdést!

2010. december 5., vasárnap

Dolce vita a váci Főtéren

A divathoz fűződő szerelmem nem egyedülálló, odavagyok ugyanis az olasz ételekért. Persze nem vagyok egyszerű eset, ami az evést illeti (ebben sokan megerősíthetnek), de egy jó kis trattoria általában nem okoz csalódást. Mivel alapvetően váci vagyok, nagyon hiányoltam a "hazai" palettából egy igazi, autentikus olasz éttermet, szerencsére ez a kívánságom a héten teljesült.

Be kell vallanom, azon kívül, hogy mindennap kibattyogok a váci vasútállomás harmadik vágánya elé, és vissza, már nem sok dolog köt Váchoz - bár ezt ne értsétek szó szerint. Ritkán járok a városban, a barátaim vagy Pesten, vagy még messzebb élnek már, így igazán itt nem tudok hódolni az aktív kikapcsolódásnak. Persze vannak nagyon jó dolgok a városban, a barokk Főtér például gyönyörű, van csokizónk és itt van a híres Desszertszalon, de egy olasz éttermet nagyon hiányoltam. Pizzéria persze akad bőven, és van is köztük jó sok kedvenc is, de az igazi kemencében sült, vékony tésztás, ropogós pizzáért eddig legalább 30 km-t kellett utaznom. Nemrég azonban egy blogon olvastam, hogy hamarosan nyit a Messina nevű olasz étterem, így tegnap nem bírtam magammal, és elindultunk a tesztelésre. A hely egy kicsi, barátságos kuckó az előbb említett Főtéren. Az étlapon még én, a világ legválogatósabb embere is legalább 10-15 tételt találtam, amit legszívesebben azonnal végigkóstoltam volna, de úgy gondolom, egy olasz éttermet legjobban a Margherita pizzájuk határoz meg, így azt rendeltem.


Hamarosan az asztalomon landolt a 32 centis csoda, pontosan úgy, ahogy megálmodtam: a vékony, kemencében sült tésztán, és a finom, de nem hivalkodó paradicsomszószon forrón gőzölgött az igazi mozzarella (a tulaj szerint csak eredeti olasz bivalymozzarellát használnak), és most jön a vicc: mindez 750 Ft-ba került. A korrekt árak az étlap egészére vonatkoznak, ami hatalmas pluszpontot jelent. A hely hangulata, és a személyzet kedvessége (még a szakács is kijött megkérdezni, hogy ízlett-e az étel, és a menü végén még egy-egy limoncello-val is megleptek minket) garantálja, hogy ahogy elkészülnek a szóróanyagok, mindig előre kell majd asztalt foglalni. Én csak annyit mondok, hogy remélem, megéheztetek a képtől, és ha Vácon jártok, mindenképp betértek majd ide.

2010. december 2., csütörtök

Kijött a 2011-es Pirelli naptár

Moszkvában mutatták be a 2011-es Pirelli naptárat, melyet ezúttal Karl Lagerfeld készített.

Ami azt illeti, nekem Terry Richardson tavalyi koncepciója sokkal jobban tetszett, és tény, hogy ezek a fotók a lehető legtöbb szempontban eltérnek attól. A fotókat a görög mitológia elemei inspirálták, viszont csakúgy, mint tavaly, idén is csodás modelleket válogattak. Nektek mi a véleményetek?

Abbey Lee Kershaw és Freja Beha Erichsen a 2011-es Pirelli naptárban

2010. november 23., kedd

A láthatatlan kiegészítő

Már kiskorom óta az illatok rabja vagyok. Az emlékeim leggyakrabban illatok hatására jönnek elő, imádok például beleszippantani az adventi vásár égetett cukor-forralt bor-füstillatába, imádom a magazinok, könyvek illatát, és az épp elfújt gyertya füstjét (amit én csak "szülinapillatnak" hívok). Ebből szerintem kitaláltátok, hogy a parfümökért is odavagyok.

Kb. 14 évesen kezdtem rendszeresen parfümöt használni, de már 8-9 éves koromban is bolondultam a csillámos Barbie parfümért, aminek az illatáról egyszercsak minden gyerekkori emlékem beugrik. Akkoriban voltak divatosak a Malizia Bon Bons nevű miniparfümök Milk Shake, Menta, és mindenféle kislányos illatban, imádtam őket, de ezeket nem magamra, hanem simán a vakvilágba fújtam. Az első "komoly" parfümöm a Tom Tailor "Bodytalk" illata volt, melyet nemrég újra kipróbáltam egy drogériában, és szintén annyi emlék ragadott el tőle, hogy lehet, hogy megint beszerzek belőle egy kisebb kiszerelésűt. Ez az illat a gimi első éveire emlékeztet, és hiába utáltam azokat az éveket, a parfüm (és az idő) valahogy szebbé tette.
Mostanában négyféle parfümöt szoktam használni: bár azt mondják, hogy nem túl szerencsés folyamatosan váltogatni az illatokat, ez szerintem kizökkent a mókuskerékből, kicsit izgalmassá teszi a mindennapokat. Nemrég nem bírtam ellenállni a vattacukor-parfümként elhíresült Pink Sugar-nek: ha óvatosan használom, csak finoman bontakozik ki az illat, viszont garantáltan jó lesz tőle a kedved. Talán egy hónapja egy családi bulin éreztem meg a nagynénémen az Avon klasszikus Bond Girl illatát, és annyira megtetszett, hogy a bociszemeimmel sikerült kikönyörögnöm, hogy a - majdnem üres - üveget nekem adja (telit sosem kérnék el), így azóta ezt is próbálgatom, és nagyon tetszik. Míg eddig az édesebb parfümöket szerettem, ez határozottan fűszeres, de azért kellemes. Szintén egy nagynénitől kaptam a Flower by Cynthia Rowley parfümöt, mely egy nagyon - már-már túlzottan is - virágos illat. Bevallom, elég bátortalanul merem csak használni, mert nem szeretem, ha olyan az illatom, mintha most jöttem volna a húsvéti locsolkodásról, így ezt csak könnyedén belefújom a levegőbe, és az illatfelhőn áthúzom a kezemet, ennyi pont elég.



Kylie Minogue Showtime nevű parfümjét szintén nagyon sokáig használtam, ez például a 18. szülinapomra és a szalagavatómra emlékeztet, de ezt leszámítva is nagyon kellemes, könnyen megjegyezhető, de nem túlzó illat. A mostani vágyálmom az Avon "Herve Leger Femme" parfüm, melyet már többször is említettem itt a blogon. Azért tetszett meg nagyon, mert amikor a bőrömre kerül, csak egy nagyon fűszeres, már-már férfias illatot érzek, de ahogy telik az idő, a végére már egy légies, kellemes illatfelhő marad körülöttem. Ezt mindenképpen szeretném, ha megkapnám Karácsonyra, már jeleztem is az egyik nagymamámnak, hogy jó lenne, ha az ő "Jézuskájuk" ezt dobná a fa alá.
A parfümökről általánosságban is mondanék pár szót. Igazán csak a bőrre fújva tudja kibontakoztatni az egyedi jegyeit, így lehetséges az, hogy egy és ugyanaz a parfüm rajtad jó illatú, a barátnődön pedig korántsem annyira. Érdemes azonban vigyázni, mert én elkövettem azt a hibát, hogy nyáron a nyakamra fújtam a parfümöt, a helyén pedig kicsit elszíneződött a bőröm, és ez azóta sem múlt el. Télen bátrabban kísérletezhetsz az erősebb illatokkal is, ám a pacsulival vigyázz: biztosan te sem szereted, ha a melletted elhaladó öreg néni még métereken keresztül húzza maga után az "illatcsíkot". Vigyázz továbbá a "fejfájós" illatokkal is: vannak olyan parfümök, melyektől egyszerűen megfájdul a fejünk - ezért is érdemes mindig mintát kérni, majd ha bevált, másnap megvenni az illatot.

Nálatok melyik parfüm a kedvenc?

Három új szerzemény

Imádom a különleges körömlakkokat, így az olyan "átlagos" színeket, mint a vörös, csak kb. évente egyszer használom. Szerencsés vagyok, mert erős körmeim vannak (általában ha színtelen lakk van rajta, megkérdezik, hogy mű-e), és viszonylag szép a formájuk is, így könnyen tudom lakkozni. Eddig a csokibarna lakk volt a kedvencem, most azonban beszereztem három újabb esélyest.

Sok helyen láttam már Essence termékeket, de az "olcsó húsnak híg a leve" szabály alapján nem sok jóra számítottam. Nemrég azonban rám tört az önmegjutalmazási vágy, és mivel csak valami picire futotta, az Essence standja felé vettem az irányt. Rögtön ki is néztem a mini kiszerelésben kapható lakkokat, majd alapos pásztázás után találtam is hármat, ami a kosaramban landolt. Általában nem győzöm hangsúlyozni, hogy körömlakkból érdemes minél kisebb kiszerelést venni: egyrészt hamar megunhatjuk a színt, másrészt lakkozhatunk bármilyen gyakran, úgyis beszárad egy idő után, és az aceton csak ront a helyzeten. A kb. 350 forintos lakkoknak az alacsony áruk mellett a kiszerelés is kedvez, így otthon izgatottan próbáltam ki sminktáskám új lakóit.
Az első szerzemény az üvegből világosszürkének tűnik, a felvitel után azonban kissé megváltozik a színe: mályvás beütésű halványszürke lesz belőle, pont olyan, amit a Chanel kifutóján is láthattunk. Nem vagyok egy nagy "alaplakk-két réteg szín-fedőlakk" rajongó, általában egy réteg nekem bőven elég. Úgy vettem azonban észre, hogy ezeknek a lakkoknak nem árt egy réteg alapozás, mert egyrészt így tartósságban felveszi a versenyt a drágább társaival is, másrészt sokkal szebben fénylik, és a szín is intenzívebb. Ez a lakk nagyon elnyerte a tetszésemet, lehet, hogy még időben betárazok belőle pár üvegcsével. A második lakk szintén szürke (a szürkés körömlakkok nagyon divatosak idén), mely az üvegben meglehetősen sötét betonszürkének néz ki, a körmömön azonban felvett egy nagyon érdekes, sötétzöldes-kékes-szürkés színt, amit igazából nem is tudok pontosan behatárolni, de az aktuális szettemhez pont illett, így ezt is gyakran fogom használni.
A harmadik kivételesen se nem szürke, se nem barna: ha megnézem az üveget, kicsit csillámos beütésű, bordós-lilás szín néz vissza rám, bevallom, ettől egy kicsit féltem, mert nem vagyok túl nagy csillámrajongó. Ez a lakk is nagyon izgalmas, nappali fényben ártatlan borvörösnek tűnik, azonban este a lámpafények hatására előbújnak belőle az apró csillámok, és egy nagyon érdekes, már-már térhatású, gyönyörűen csillogó szín kerekedik belőle. Ez a lakk szerintem tipikusan az ünnepekre való: míg nappal, a karácsonyi vásárban sétálgatva csak egy "szín", hazaérve a karácsonyi fények alatt már beillik egy kiegészítőnek is, persze csak finoman.
Összegezve, nagyon ajánlom mindenkinek ezeket a lakkokat, és mivel már egy szelet (na jó, egy tábla) csoki árából is beújíthatsz egyet, érdemes kísérletezni.


(A lakkok a valóságban eltérhetnek a képtől, így alaposan nézd át a készletet!)

2010. november 16., kedd

A 3 kedvenc magazinom

Persze ha lenne rá pénzem, a lista valószínűleg nemzetközi divatmagazinokból állna, de nagyon szeretem feltérképezni a magyar divat (és a magyar magazinok) helyzetét, így számos olyan lap van, melyeket előszeretettel forgatok. Mivel az én pénztárcám is véges, rendszeresen, tehát minden hónapban csak három magazint szoktam vásárolni, a lista persze hosszú vonatutak és nyaralások esetén bővül.

Glamour

Nálam a Glamour az első számú kedvenc, pedig erre a magazinra találtam rá utoljára. Azért is szerettem meg nagyon, mert amikor elkezdtem divatblogot írni, a stílusom és a tippjeim nagyon megegyeztek a magazinban látottakkal, így hamar magaménak tudtam érezni az egész Glamour-hangulatot. A legfontosabb tényező persze az, hogy a magyar piacon a Glamour-ban van a legtöbb divatanyag, vagy ami még fontosabb, az elérhető darabok. Nagyon szimpatikus továbbá a stílus, melyben a szerkesztők megszólítanak minket. Se nem túl személyeskedő, se nem magázódó, pont az én korosztályomnak szól. Az is dicsérendő, hogy a Glamour szerkesztősége öleli elsőként fel a fiatal magyar tehetségeket, legyen szó akár modellekről, akár a nyílt napokon talált ifjú grafikusokról. Összességében nálam tízből tíz pont, de az ára miatt inkább 11.


ELLE

Soha nem felejtem el a pillanatot, amikor először megpillantottam a magazint. Bár kicsit furcsa, de kb. 17 éves koromig intenzíven elutasítottam a divatot, mert a gimiben főleg a divat kommersz plázavonulatával találkoztam. Egyszer azonban Pesten sétálva a kezembe akadt az ELLE egyik 2008-as száma. Az ELLE Man 2008. téli száma is mellé volt csomagolva, a két címlap pedig annyira elbűvölt, hogy hevesen kutatni kezdtem a pénztárcámban egy kósza ezres után. Szerencsére találtam, így enyém lett a kincs. Még mindig nagyon intenzíven él bennem a pillanat, amikor aznap este bekucorodtam az ágyba, letéptem a fóliát, a csuklómra fújtam az ajándékba adott Victoria Beckham illatmintát, és belemerültem életem első ELLE-jébe. Akkor még a Commes des Garcons H&M-kollekcióját reklámozták, és Mary-Kate Olsen volt a címlapon. Azóta egyetlen számot sem hagytam ki, bár be kell vallanom, hogy az utóbbi időben inkább csak a szépérzékem vezérel, amikor megveszem. Bár a lap divatszerkesztői és stylist-jai nagyon tehetségesek, de véleményem szerint az ELLE inkább divatmagazin, ezzel szemben egyre több "olvasnivalót" találok benne, ami nem baj, csak nekem így kicsit túl "felnőttes". Az előfizetői címlap hazai bevezetése azonban nagyon jó dobás volt tőlük, így olvasnivaló ide vagy oda, idén Karácsonykor beállok az ELLE előfizetők sorába.

Cosmopolitan

Lehet, hogy sokakat meglepek azzal, hogy ezt a magazint soroltam a harmadik helyre. A Cosmopolitan-től azonban soha nem válnék meg, és ennek egy nyomós oka van: kikapcsol. Amikor nagyon őrült napom van, és legszívesebben üvöltenék, csak előveszem, beleolvasgatok a humoros cikkeikbe, és rögtön kikapcsol az agyam. Rengeteg ismerősöm tagadja le sznobságból, hogy olvassa, ám szerintem ez felesleges. Aki közönségesnek tartja, ne olvassa, az azonban biztos, hogy sok-sok életmóddal kapcsolatos tippre lelhetünk benne. Szóval egy hónapban egyszer ahelyett, hogy megvenném a két (amúgy isteni) sajtkrémes kagylót a pékségben, az árából veszek egy Cosmopolitant, így még az alakomnak is jót teszek.

Természetesen ha megtehetném, még számos magyar magazint vásárolnék. A Marie Claire-t mindig megveszem, ha van egy kis pluszpénzem, mert szerintem a divatanyagaik egyszerűen lenyűgözőek. Az InStyle nekem túl prémiumkategóriás, a Joy pedig egyszerűen nem nekem való. Nektek melyik az a magazin, amitől nem válnátok meg?

2010. november 14., vasárnap

Karácsonyi ajándéklista: álom és valóság

A phenom'enon magazinra épp ma írtam egy cikket a karácsonyi listák etikájáról. Személy szerint általában megbeszélem a szüleimmel, hogy nagyjából mit szeretnék, és ha olyan a dolog, amihez én is kellek (ruha), akkor együtt megvesszük, így félig-meddig a meglepetés része is megvan. A cikkből kiindulva azonban elkészítettem kétféle karácsonyi listát: egy valósat, és egy olyat, amit csak párhavi fizetésből lehetne finanszírozni.

A valóság


A divat mellett legújabb szerelmem a szépségápolás, ezért a karácsonyi listámon bőven akadnak ilyen termékek. A Lush organikus cukorból készült ajakradírjait már legalább fél éve nézegetem, legjobban a rózsaszín rágós izgatja a fantáziámat, főleg azért, mert teljesen természetes összetevőkből készül, így akár le is nyalhatom. A másik új kedvencem az Avon Herve Leger Femme nevű parfümje, mely - számomra legalábbis - még így is elég drága, de bízom benne, hogy az angyalkáim megszánnak. Egy szemhéjpúder-paletta és egy sminkecset-készlet is szerepel a listámon, ezek olyanok, melyekre mindig szükség van. A tökéletes alapozót is tervezem Karácsonyig megtalálni, így már csak a ruhák maradtak: egy meleg, téli pulóverre vagy kardigánra mindenképp szükségem van, csakúgy mint egy új indigókék farmerre. A zsiráfmintás selyemsál és a gyöngysor már csak hab a tortán, idén ezeket követelem a mikuláscsoki-hegy helyett, így is nagyobb farmer kell már, mint szeretném.

Az álom

Nos, igen, többek közt ezekre vágynék, a a Rózsadombra születtem volna, de ha felbukkan egy sosem látott milliomos amerikai nagybácsi, még akkor is esélyem lehet. Először is alapdarabokra költenék: ballonkabát, fekete blézer, tengerészpulóver, és az új kedvenc H&M ruhám. Egy Mango clutch-ot mindig is szerettem volna, bár ha kivárom a tavaszt, akár fillérekért is az enyém lehet. Egy gyöngyös karkötő és egy szép, díszes antik bross is jó gazdára találna bennem, csakúgy, mint a mini Moleskine noteszem nagytestvére, de sajnos füzetre még mindig nem költök ezreket. Néhány MAC kozmetikum is jól jönne, na meg egy hatalmas Lush csomag, amit biztos, hogy az egyik polcomra tennék, hogy gyönyörködhessek a színeiben és az illatában. Végül egy designer parfüm, melyeket nem szoktam szagolgatni az üzletekben, így az YSL divatház Parisienne nevű illatát csak a küllem miatt tettem be a montázsba. Persze ez a listám is végtelen, szeretnék például egy Abodi Dóra táskát, egy Phillip Lim felsőt, egy Nanushka ruhát, egy FEHER táskát, és sok-sok mindent, de bízom benne, hogy néhány éven belül - ha apránként is - de meglesz a lista.

Ti mit tennétek a kívánságlistáitokra?

2010. november 13., szombat

Fashion Video Festival megnyitón jártunk...

Tegnap felkaptam egy elegáns ruhát, és két barátnőmmel elindultunk az első Fashion Video Festival megnyitó gálájára.

Már a Boráros térnél kiszűrtük a tömegből, hogy ki tart arra, mint mi, és nem is tévedtünk egyszer sem: a divatos, elegáns fiúk-lányok mind a megnyitóra igyekeztek. Belépve kicsit legeltettük a szemünket a designer ruhákon, a merész darabokon, és azokon a ruhakölteményeken, amiket az utcán keresve sem találni. A regisztráció szerencsére nagyon könnyen ment, be is jutottunk az Üvegterembe, ahol vettünk egy-egy Goody Bag-et (benne Glamour, TimeOut, különböző LuMú-s anyagok, valamint Estée Lauder minispirál, minikrém, és Maybelline szájkontúrceruza volt) , majd elindultunk az asztalok felé. Rögtön betámadott minket egy aranyos bácsi, és pezsgőt kínált, mi meg elfogadtuk. Az asztalokon ropi, mogyoró és olajbogyó volt, szóval elég gyakran benyúlt egy-egy kéz az asztalunkhoz. Nem sokkal később Maróy Krisztinával, a Glamour főszerkesztőjével akadt össze a tekintetünk, váltottunk is pár szót, Krisztina mint mindig, nagyon kedves volt. Nagyon vicces volt, hogy látásból szinte mindenkit ismertem, kicsit úgy éreztem magam, mint Az Ördög Pradát Visel-ben Andy, akinek be kellett magolnia az összes vendég nevét. Közben nemsokára elkezdődtek a köszöntők. Piringer Patrícia, Oltai Kata, Kathryn Ferguson, Abodi Dóra és Baksa Zsófia mondott pár szót, majd egy húszperces screening vette kezdetét. Ezután elkezdődött az ismerkedés, összefutottam néhány ismerőssel, Simonovics Ildikóval a Street Fashion Budapest-től, Dáviddal a Je Suis Un Prince blogtól, Erdei Gergővel, akivel nemrég interjút készítettem, és persze olyanokkal is találkoztam, akiket személyesen nem ismerek. Abodi Dóra gyönyörű volt, de legjobban akkor akadt el a szavunk, amikor Palvin Barbara sétált el mellettünk. Az este vége felé még Nanushkának is bemutattak, akiben nem csalódtam, nagyon kedves lány. A rendezvény nagyon színvonalasnak ígérkezik, ezért mindenkinek tanácsolom, hogy látogassa meg, ezzel is tegyetek kicsit a magyar divat fellendüléséért.

2010. november 8., hétfő

OurFashion játék

Az a helyzet, hogy van egy táska, amiért szezonok óta epekedem, és amit persze önerőből sosem tudnék megvenni. Mit látok? Az OurFashion és az Ourstyle Boutique indított egy közös Facebook-játékot, melynek tétje AZ a bizonyos táska. Sajnos most is a jól bevált "ki gyűjti össze a legtöbb like-ot" témára mentek rá, amire én a 120 Facebook ismerősömmel nem vagyok túl esélyes, szóval ha nyomsz egy like-ot a montázsomra ITT, egy életre lekötelezel. És hogy miért készült ilyen montázs? Azt szerettem volna megmutatni vele, hogy mi, magyarok igenis büszkék lehetünk topmodelljeinkre és tervezőinkre. Előre is köszönöm mindenkinek! :)

2010. november 6., szombat

Mi van a táskámban?

Egy női blogról sem maradhat le a "mi van a táskámban" post. Nos, én karácsony óta vagyok hű egy szalag-lánc pántos fekete Zara táskához, így a felhalmozódó blokkok, rágóspapírok és hasonló fincsiségek mellett ebben van helye a táskám állandó tartalmának is.

Mondanom sem kell, hogy pénztárca, telefon, és kulcs mindig van nálam. Azon ritka alkalmak egyikén, amikor bulizni megyek, minimális pénzt viszek magammal, és egy leselejtezett telefont is, amit (annyira) nem sajnálok elhagyni/odaadni, ha esetleg úgy alakul. A zsepi és a rágó szintén létfontosságú. Mentolfüggő vagyok, így állandóan rágózom, vagy ha épp nem, akkor borsmentateát iszom. A Carmex is jó barátom lett az utóbbi másfél évben, főleg télen, ráadásul mióta megvan, szájfényre sem kell költenem. Egyik legfontosabb állandó társam a kézfertőtlenítő. Ahogy leszállok a metróról/villamosról/vonatról/akármi, rögtön megmosom vele a kezem, és lekopogom, hogy mióta használom, mindenféle gyilkos vírus elkerül. Zsebtükör is mindig van nálam, ami ugyanolyan, mint az esernyő: ha nincs nálam, rögtön húsz muslica repül a szemembe, elkenődik a szemfestékem, vagy netán csak egy ismerősömnek van hatalmas szüksége egy tükörre. Az aktuális körömlakkom is mindig elkísér, mert ha körömfestésről van szó, nem vagyok a legszerencsésebb: már egy cipzár érintésétől is képes vagyok mind a tíz körmömről lepattintani a lakkot, de ha nálam van, könnyedén orvosolhatom a problémát. A Moleskine noteszom nagyon cseles, amikor azt hiszem, hogy nincs nálam (női táskák rejtélye), akkor is nálam van - ebbe szoktam írni a dolgokat, amik hirtelen eszembe jutnak, és persze a Street Fashion alanyok adatait is ebbe rögzítem. Ha már notesz, természetesen toll is van nálam, legalább 15 - de legalább mindig találok egyet. Ilyenkor, amikor már hűvösebb van, a kézkrém is nagyon fontos, a parfüm pedig szintén alapszükséglet. Most éppen elcsábultam egy vattacukorillatú Pink Sugar-re, amiről tudom, hogy tiniillat, de nem tudtam ellenállni neki, kell a jókedv a sötét délutánokhoz.
Végezetül elindítanék egy körkérdést: neked mi van a táskádban?


2010. november 5., péntek

Egy kis esti mese

Úgy érzem, tartozom egy kis mesével. Bizony, nem sokat látogattam a blogot legalább fél éve, de most mindent elmesélek arról, hogy mi történt velem az utóbbi pár hónapban.

2010 első napjaiban kiposoltam egy angol mondatot a Twitteremre, mely így hangzott: "2010 is going to be my lucky year!". Akkor még nem is sejtettem, hogy igazam lesz - tényleg nagyon szerencsés évem volt, és még igazából vége sincs. Rögtön az év elején megfogalmazódott bennünk a phenom'enon magazin ötlete, melyet májusban meg is valósítottunk, így júniusban már debütálhattam, mint divatszerkesztő. Eközben az oldal felelős szerkesztői posztját is betöltöttem, intéztem a dolgokat, az új szerzőket, mindenféle izgalmas dolgot. Azóta már a cikkek javítása is az én feladatom, így van dolgom bőven. Persze sok mindent köszönhetek a magazinnak. Rengeteg rendezvényre kapok meghívást, amitől az egyik szemem sír, a másik nevet. Igazából nagyon örülök a meghívásoknak, mert éreztetik velem, hogy számítok, ami nagy szó. Viszont vérzik a szívem, mert amíg nem Pesten élek, addig ezeknek a meghívásoknak csak a töredékét tudom elfogadni. Márpedig az igazán nagy, fontos divatbemutatók általában este vannak, én pedig egyedül nem szívesen járok haza Vácra éjszaka... finoman szólva elég veszélyes dolog. Vicces dolgok is történtek idén, szerepeltem a Glamour július-augusztusi számában, bár igaz, hogy csak az arcom fele látszott. És a szandálom. De ez is számít.. ha már Glamour, nemrég a szerkesztőségben jártam, és végre személyesen is megismerkedhettem a magazin főszerkesztőjével, Maróy Krisztinával. Nem csalódtam, Krisztina végtelenül kedves, a szerkesztőség pedig barátságos, öröm lehet ott dolgozni. Kicsit újra visszamennék az időben, ugyanis október első napjaiban megvolt a beavatásom, a rendezvény, amitől nyár óta rettegtem: a KREA Kortárs művészeti iskola szervezett egy kerekasztal beszélgetést a streetstyle műfajról, és az a megtiszteltetés ért, hogy én is a meghívott szakértők közt lehettem. Tudni kell rólam, hogy egy ártatlan kiselőadás közben is égővörös az arcom, remeg a hangom, és legszívesebben elsüllyednék a Föld színéről. Szerencsére semmi hülyeséget nem mondtam, pedig ahogy közelített felém a mikrofon, egyszercsak minden fogalmazási készségemet elveszítettem. Eközben sikerült egy igényes Street Fashion rovatot létrehoznunk, ami most kényszerszüneten van, sajnos nem egyszerű összeegyeztetni a fotós és az én naptáramat, de dolgozunk az ügyön.
Ja, és persze hogy bloghoz híven legyen egy kis személyes vonatkozás is: részemről a legnagyobb változás az, hogy a hosszú hajamat nemrég fiúsra vágattam. Régóta szerettem volna rövid hajat, de nem mertem belevágni (szó szerint), most azonban elhatároztam magam, és nagyon tetszik az eredmény. Holnap újra jövök, jó éjszakát!

Visszatértem!

Ahogy azt az oldalt látható rövid bemutatkozásban is említettem, úgy döntöttem, visszatérek a blogoláshoz. Persze a divatszerkesztői/olvasószerkesztői/felelős szerkesztői (hú, de sok dolgom van) feladatomat sem hagyom abba, de hiányzott ez a blog, és nem titkolt szándékom az, hogy a nevem minél több helyen megjelenjen. Lassan szükségem van egy fizető, külsős állásra, egyrészt, mert úgy gondolom, szemtelenül sokat dolgozom ahhoz, hogy ne keressek vele semmit, másrészt valamiből finanszírozni kell a vad álmaimat. :)
Igyekszem minél gyakrabban frissülni, kezdésnek itt is egy kép két hatalmas kedvencemről, Lindsey Wixson-ról (középen) és Palvin Barbaráról (jobbra). Egyébként Barbi lett a fejlécem, remélem, tetszik nektek ez a kicsit színesebb design.

2010. május 20., csütörtök

Búcsúzom

Az előző postomban írtam nektek, hogy nem tudom még, mi lesz a blog sorsa. Mivel az utóbbi egy hétben annyi erőm sem volt, hogy összehozzak egy új postot, ez a helyzet akkor sem fog változni, amikor épp egy cikkhalom közepéből próbálok majd kimászni, így elég egyértelművé vált számomra, hogy az Instant Fashion története itt lezárul. Azt is említettem, hogy ezáltal egy sokkal izgalmasabb, szerteágazóbb feladathoz jutok, így remélem minden olvasómnak nagyon fog tetszeni a phenom'enon divatrovata. Örülök, hogy kb. egy év alatt a semmiből létrehoztam egy viszonylag népszerű divatblogot, és ígérem, ezentúl is mindent megtudhattok tőlem a ruhák helyes kombinálásáról, a friss divathírektől, mindezt megfűszerezve egy forradalmi Street Fashion rovattal. Remélem, velem tartotok!

2010. május 13., csütörtök

Néhány szó a jövőről

Gondolom sokaknak feltűnt már, hogy mostanában kicsit ritkábban jelenik meg új post. A következő bejegyzésben elárulom ennek az okát, és szót ejtek arról, hogy mi következik az Instant Fashion után.

Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy megszűnik a blog, de az már biztos, hogy ritkábban fognak új cikkek megjelenni. Akinek máris nagyon hiányoznék, azt megnyugtatom, hogy nem tűnök el teljesen, sőt! Azért kell hanyagolnom a blogot, mert júniustól belevágok egy sokkal nagyobb projektbe. Kicsit az előzményekről: 2007 felé néhány ismerősömmel létrehoztuk a Stereostatic nevű online kulturális magazint. Szerzők és támogatók hiányában 2009-ben be kellett zárnunk az oldalt, és azóta motoszkált bennünk a gondolat, hogy nem kellene veszni hagyni a rengeteg ötletet, melyeket nem valósítottunk meg. Hosszas tervezgetés után szűk egy hónapon belül végre valóra válik ez az álom a phenom'enon nevű online magazin formájában. Ez - bár nem hivatalos munkahely - már jóval komolyabb dolog a bloggerkedésnél, így nekem is hatalmas előrelépés. Magától értetődő volt, hogy a felelős szerkesztői posztot is elvállalom, de divatszerkesztőként továbbviszem az oldalon az Instant Fashion-től megszokott stílust. Persze mivel ez egy nagyobb magazin, a divatrovat is jóval szélesebb réteget szólít majd meg: lesz Street Fashion, melyhez én választom ki az alanyokat. Ennek nagyon örülök, mert hogy őszinte legyek, untam a hazai streetstyle oldalakat. Igazi, divatos outfiteket láthattok majd ebben a rovatban.


Remélem, az oldal indulása után már divatbemutatókra is járhatok, és mindenhonnan tudósíthatok nektek a legújabb trendekről. Ez a blog eddig főleg lányoknak szólt - a phenom'enon divatrovata viszont fiúknak szóló cikkekben is bővelkedni fog, remélem ennek sokan örülni fognak. Ezek után gondolom nem csodáljátok, hogy eléggé izgatott vagyok, főleg, hogy olyan nevek fogják alkotni a szerkesztőséget, mint José Simon (PEP!), vagy Steiner Kristóf. A legizgalmasabb, és legnagyobb feladat pedig még várat magára, de hogy miről van szó, azt egyelőre nem árulhatom el. Annyit elhintek azért, hogy az olvasóim egy része nagyon-nagyon fog neki örülni. Egyelőre ennyit szerettem volna elmondani, remélem, előbb-utóbb sikerül megszerettetnem veletek a phenom'enon-t is.

2010. május 10., hétfő

Egy csipetnyi nyár

Mostanában, ha kinézünk az ablakon, nyoma sincs az egy-két héttel ezelőtti felhőtlen napsütésnek. Ha elindulunk otthonról, nem napvédőt hurcolunk magunkkal, hanem esernyőt. Az ilyen lehangoló időkben érdemes apró praktikákkal vidámabbá tenni a megjelenésed. Egy virágos színű körömlakk jó választás lehet, íme néhány alapszabály.

Először is: a lakk leginkább a rövidre vágott körmökön mutat jól. Egyszerűen nem szép látvány az, amikor a hosszú, már-már használhatatlan körmeinkről folyamatosan pattog le a festék. Az egyes körökben menő, karomszerű, hegyesre reszelt körmöt senkinek nem ajánlom, egyrészt, mert - szerintem - iszonyú ronda, másrészt viszont kellemetlen érzés viselni, a kezünk szinte elveszti a funkcióját ilyen karmokkal. A női magazinokban mást sem lehet olvasni, mint hogy mindig használjunk egy átlátszó alapréteget, majd két réteget a színes körömlakkból, befejezésként pedig fedőlakkot is. Őszintén, kinek van erre ideje? Az 1000 Ft körüli árkategóriában már igenis léteznek olyan lakkok, melyek egy rétegben is jól fednek, és néhány napig nem is veszítenek a fényükből. Nekem eddig az Astor és a Rimmel termékei váltak be leginkább, így nem kísérletezgetek - bár ha valaki megdobna egy-egy MAC, vagy netán Chanel lakkal, azért feladnám az elveimet. Mivel vészesen közeledik a nyár, már bátran használhatunk feltűnőbb színeket is, mint korallt, pinket, vagy világoskéket:
Élénk cukorkaszínek

Az ehhez hasonló cukorkaszínek vásárlásakor sokféle szempontot kell figyelembe vennünk. Oké, hogy első látásra beleszerettünk abba a cuki kis türkizbe, de érdemes átgondolni, hogy miután hazaérve extázisban kipróbáltuk, még hányszor fogjuk kifesteni vele a körmünket? Ha a fürdőszobaszekrényben már egy egész paletta sorakozik a különféle lakkokból, két választásunk van: vagy sóhajtunk egy nagyot, és otthagyjuk az áhított darabot, vagy igyekszünk a lehető legkisebb kiszerelésűt venni. Mivel lányokból vagyunk, esélyesnek tartom, hogy mindenki inkább a második lehetőséget választaná. Ha már a kis kiszerelésnél tartunk: ha csak nyárra szeretnéd a lakkot, mindenképp ezt válaszd. Hogy miért? Lehet, hogy csak 300 Ft a különbség a kicsi és a nagy között, de a lakk így is, úgy is beszárad egyszer: az üvegcsébe operált pár csepp aceton nem fog javítani a helyzeten, viszont ha hajlamos vagy télen is a színeset választani, bátran megveheted a nagyobb méretűt. Második lényeges szempont az ecset: vannak ugyanis ügyesebb, és kevesebb kézügyességgel megáldott lányok. Előbbi típus még ellentétes kézzel is kiválóan és hibamentesen fest, nekik teljesen mindegy, milyen az ecset formája. A többség azonban maszatol, elken, lemos, és persze ideges, méghozzá nagyon. Hányszor kiabáltam a jobb kezem mutatóujját festve, hogy ha ezzel most végzek, soha, soha többet nem festem ki a körmeimet. Azóta persze megtaláltam a két számomra legmegfelelőbb ecsetet. A Rimmel 60 Seconds és Lycra Pro nevű termékei maxiecsettel vannak ellátva, így a lakkozást lehetetlenség elrontani velük. Az sem elhanyagolandó, hogy a két kezünk - száradással együtt - 10 perc alatt megvan.
Sötét, kifinomult színek azoknak, akikhez nem illik a színes

Mit tegyünk tehát, ha megvan a jó ecset, a jó szín, és a megfelelő méret? Először is találjunk magunknak legalább egy szabad félórát, amikor nyugodtan leülhetünk az asztalhoz. Készítsünk be magunkhoz vattapamacsot, lemosót, és fültisztító pálcikát, mellyel könnyedén korrigálhatjuk a kis hibákat. Gondolom, már mindenki kitapasztalta, hogy mennyi lakknak kell maradnia az ecseten, így erről most nem ejtek szót. A lakkozást alul, a körmünk közepén kezdjük, majd minél gyorsabb mozdulatokkal ügyeskedjük el a festéket pontosra és egyenletesre. Egy fontos dolog: a körömágyunkra ne kerüljön a festékből, mivel az nagyon igénytelen hatást kelt. Ha fültisztítóval nem megy, inkább mosd le az egész körmödet, és próbáld meg újra. Akkor állhatsz fel az asztaltól, ha a lakk szépen megszáradt, és a körmeiden kívül sehol máshol nem található belőle. Egy darabig még kerüld az olyan tevékenységeket, mint kézmosás, kéztörlés, és persze öltözködés (ez az én örök mumusom). Néhány nap múlva a festék valószínűleg elkezd kopni: ha ez csak egy-egy körmünkön következik be, egyszerűen fessük újra őket, ha azonban úgy látod, hogy illene újrafesteni az egészet, ne húzd az időt. Az ápolatlan kezek mindenkinek szemet szúrnak, még akkor is, ha rejtegeted őket.

2010. május 7., péntek

Nyári cipőkavalkád

Nemrég egy cégnél volt dolgom, és könnyelműen belebújtam egy magassarkúba, hogy "üzletasszonyosabbnak" tűnjek. Fél óra után megesküdtem magamban, hogy nyáron soha többet nem bújok 3 centinél magasabb sarkakba, és azt is, hogy ezt a tanácsot megosztom veletek is.

Mindig is nagyon tiszteltem azokat, akik gravitációt is meghazudtoló módon képesek billenés, botladozás nélkül szépen, kecsesen járni magassarkúban. Mindig felmerül a kérdés a fejemben, hogy ők hogy nem halnak bele a fájdalomba? Ennyire megszokták, vagy csak azt teszik, amit a nők többsége - nem törődnek vele, hanem inkább mosolyognak? Mindenesetre nyáron sok más tényező is nehezíti a járást ezekben a lábat nyújtó csodákban. Meleg van, csúszik a cipő, délutánra pedig az ülőmunka, vagy épp a rohangálás hatására akár egy cipőméretet is dagadhat a lábunk. Erre a problémára a magam egyszerűségével csak két, plusz egy megoldást látok: 1. lapos talpú, 2. telitalpú, +1: törpesarkú. Mindhárom esetre összeválogattam nektek az itthon is fellelhető, legdivatosabb darabokat, nézzük először örök barátainkat, a lapos talpú cipőket.
Deichmann, Tamaris, H&M

Szerencsére már sokféle lapos fazonú cipőből válogathatunk a hazai üzletekben is: a legnagyobb trend idén is a szandál, mely nemcsak nagyon kényelmes, de a lábat sem töri fel (nekem, akinek még a legprimitívebb papucs is kínokat okoz, ez nem elhanyagolandó tényező). A gladiátor fazon idén is hódít, csakúgy, mint a nőiesebb, de azért még szandálra hajazó kis cipőcskék (bal közép). Ha merészebb vagy, kipróbálhatod a kifutók nagy kedvencét, a csizmaszerű szandált, mely rövidnadrággal, vagy maxiruhával újító és divatos. A flip-flop papucsokról sajnos le kell, hogy beszéljelek titeket, lányok: maximum strandra való. Ha mindenképp ennél a fazonnál szeretnél maradni, válaszd inkább azt a változatot, ami egy szandálra hasonlít, de ugyanúgy a lábujjaid közt fut el a pántja (tavaly már rengetegen mászkáltak ebben a fazonban). Olyan helyzetek is adódhatnak azonban, amikor a lapos talpú cipő nem a legjobb választás. Ez esetben sem kell csüggedned, és beletörődő arccal belebújni a kínzó magassarkúdba: a telitalpú cipők - ha jól választjuk ki - kiváló alternatívát jelenthetnek.
H&M, Vagabond

Vérző szívvel raktam be a montázsba a bal felső sarokban látható telitalpú csodát: mióta megláttam, egyszerűen akarom, de a pénztárcám sajnos nem elég vastag hozzá, és félek, hogy mire jön a régen áhított fizetés, már csak a hűlt helyét találom. Az alatta látható fekete darab mindenféle ruhával variálható, tökéletes egy könnyed sétára és egy vad bulira egyaránt. A jobb oldali oszlopban pedig a plusz ötlet, a törpesarkú. Azért nem számítottam a "teljes értékű" ötletek közé, mert csalódtam már mélységesen törpesarkúban. A boltban még kényelmesnek tűnt, és úgy gondoltam, a buszmegállóig nem lehet gond. Tévedtem, a második kereszteződésben már a pokolba kívántam a cipőt és magamat is. Mindenesetre aki kevésbé szerencsétlen típus, annak meleg szívvel ajánlom a minisarkakat is, mely - bár nem olyan mértékben, mint a magassarkú, de - szintén megnyújtja az alakot. Szoknyával nagyon jól néz ki, de egy szűk farmert is feldobhat. Válassz hozzá nyári, színes kiegészítőket, tűzz egy nagy, virágos csatot a hajadba, és tündökölj!

2010. május 3., hétfő

A vintage szerelmese

Mindig nagy öröm számomra, amikor érezni a levegőben, hogy indul valami új, amit eddig nem szoktunk meg itthon. A postafiókomban reggel egy üzenet várt a Lovebug Vintage alapítójától, Kertész Violettától, melyben újonnan indult webshopjára hívta fel a figyelmem.

Ahogy végigpörgettem a kínálatot, azonnal írtam is Violettának, hogy mindenképp szeretnék feltenni neki pár kérdést a munkájáról, és mennyire jól tettem! A válaszokból kiderült, hogy a lánynak a vérében van a divat, de ha megnézitek az oldalt (www.lovebugvintage.com), erre ti is rájöhettek.

1. Mikor kezdtél el érdeklődni a divat iránt, és miért?
Már egész kicsi koromban. :) Aztán érettségi után elvégeztem egy két éves ruhatervező sulit, ahol rájöttem, hogy a divat nálam szerelem, de nem tervezőként. Ekkor kezdtem el írni a divatról egy online magazinnak, amit a mai napig csinálok, közben elvégeztem a kommunikáció szakot, és írtam számos női magazinnak, a Joytól kezdve az Elite-en át a Cosmo-ig, illetve több mint egy évig a Stílus magazin divatszerkesztője is voltam. Emellett stylistként is dolgoztam, főleg az Artmafia nevű kreatív csoporttal, különféle videoklipekben és reklámfilmekben dolgoztam velük, ahol elég sok tapasztalatot szereztem és sok kincslelőhelyet megismertem.

2. Miért áll ilyen közel a szívedhez a vintage?
Imádom a régi idők hangulatát, minden egyes évtizednek megvan a sajátos varázsa, ami a használati tárgyakban és ruhákban kiválóan visszaköszön, sok designer nyúl vissza inspirációért az egyes korokba, nem is véletlenül. Én mindig is imádtam piacokra járni, régi kincsek után kutatni, mert minden darabnak története van és egyedi.


3. Mikor döntöttél úgy, hogy érdemes lenne üzleti szinten is foglalkoznod ezzel az irányzattal?
Már hónapok óta terveztem, mivel külföldön annyi ilyen oldal van, itthon viszont egy sem, és bár van pár klassz üzlet ahol van vintage is, sokan vidékről nem jutnak fel gyakran Budapestre, illetve nincs annyi idejük, kedvük átböngészni egy egész üzlet árukészletét. Itt pedig lehet nyugisan mazsolázni, akár otthon, pizsamában is. :)

4. Honnan gyűjtöd be a webshopra felkerült ruhákat és kiegészítőket?
Egy része az elmúlt évek alatt halmozódott fel, apránként, piacokról, külföldről, nagymamák szekrényéből, másik részét tematikusan keresem, sokat járom a várost, és vidéken is ki lehet fogni kincseket.

5. Van esetleg egy olyan kedvenc darabod, melyre szívesen emlékezel vissza, netán emlékezetes a története?
Egy nemrég eladott nagy kámeás nyakláncot Szegeden, egy piacon vettem, hangulatos és bulis hétvégét töltöttem ott, szívesen emlékszem vissza erre, de van például egy leopárdos trencskó, amit a Gólya nevű (azóta már megszűnt) szocreál turiban vettem még 1998-ban és abban partiztam végig az azóta már legendás Frank-hegyi és hasonló acid bulikat.



6. A saját stílusodban is fellelhetőek ezek a vintage elemek, vagy a hétköznapokban inkább szolidabbra szavazol?
Régebben nagyon vadul és színesen öltöztem, ez mára már jócskán letisztult, szeretem a vintage ékszereket, táskákat, viszont ruhában főként feketét viselek. A hazai tervezőket nagyra becsülöm, szeretek beszerezni a kedvenc tervezőimtől egy-egy darabot, amit H&M-es és hasonló típusú alapdarabokkal, és akár second-hand vagy vintage ruhákkal egészítek ki.


7. Milyen terveid vannak a jövőre? Vannak olyan álmaid, melyeket mindenképp meg szeretnél valósítani?
Az álmom a LoveBug folyamatos fejlesztése, bővítése, sokkal több designer darabbal, amihez itthon elég nehéz hozzájutni, ezért a külföldi beszerzés lesz a következő lépés, valamint, hogy ez a stílus itthon is kedvelt, megfizethető és elérhető legyen. Ja igen, és minél több elégedett Lovebug vásárlót szeretnék látni a városban. :)

Kattanjatok tehát a webshopra, ahol a fent látható darabok mellett még sok-sok izgalmas, vintage ruhát és kiegészítőt találtok!

Az overall virágkora

Ki emlékszik még arra az időre, amikor az overall még az a ruhadarab volt, melyet télen, szánkózás előtt kaptunk magunkra, hogy fáradhatatlanul gyárthassuk benne a hóangyalokat? Szerencsére ez a post nem az előbb említett, pufi, meleg darabról szól, hanem sokkal nőiesebb társairól, melyek idén nyáron az alapruhatár részei lesznek.

Az overall, vagy ahogy az angol nyelvben nevezik, jumpsuit, az idei szezonban hihetetlen sikernek örvend. Ez nem is véletlen, ez a ruhadarab ugyanis rendkívül egyszerűen biztosít divatos külsőt viselőjének. Csak magadra kapod, párosítod néhány egyszerű kiegészítővel, és máris a lábaid előtt hever mindenki. A magas és vékony lányok jelen esetben is előnyben vannak: rajtuk mindenféle fazonú overall jól áll, választhatják a selyemből készült, pánt nélküli változatokat, és a rövid szárú verziót is. A teltebb lányoknak sem kell azonban lemondaniuk erről a sokoldalú darabról: válasszanak olyat, mely sötétebb tónusú, lágy esésű, de nem feszülős. A következő összeállításban látható fekete Lanvin jumpsuit például tökéletes választás lehet minden alkatra:
Az overallok variálása esetében egy fontos szabály van: ne erőlködj! Ha erőszakkal próbálsz harmóniát teremteni az öltözködésedben, görcsös lesz a végeredmény. Egy farmerból készült overallhoz például nem kell más, mint egy merész harisnya, és egy visszafogott cipő. A farmeranyag nagyon jól mutat virágossal, így ehhez a darabhoz én mindenképp egy virágos harisnyát választanék. A fekete változat már önmagában is nőies, elegáns, nem kíván sok kiegészítőt, mert csak elterelnénk velük a figyelmet. Egy fekete cipő ez esetben nagyon unalmas lenne, válasszunk hozzá inkább egy feltűnő színűt, például egy rózsaszín platform magassarkút. Az aprómintás, virágos, rövid szárú jumpsuit nagyon helyes nyári viselet, legjobban barna kiegészítők illenek hozzá. Ha lapos talpú, gladiátor fazonú szandált választunk hozzá, és magunkra kapunk egy laza anyagú, szürke kardigánt, egyszerű és nagyszerű hatást érünk el vele. Végül az utolsó, a zöldesszürke, háromnegyedes szárú overall a soros, mely egy változatosan használható ruhadarab: viselhetjük a hétköznapokon topánkával, napszemüveggel, csak lazán. Felvehetjük viszont egy elegáns bulira is fekete kiegészítőkkel: magassarkúval, és egy szolid borítéktáskával.

Az egyik legnagyobb kedvenc: Nanushka 2010 nyár

Van még néhány apró részlet, melyet muszáj megemlítenem az overallokkal kapcsolatban: az első ilyen a fehérnemű, melyet viselünk alatta. Idén is nagyon visszataszító, hogyha a ruha harmóniáját megtöri egy kilógó melltartópánt. Ezt a bakit könnyedén kiküszöbölhetjük, ha pánt nélküli fazont veszünk az overall alá. Eleve pánt nélküli overallhoz ez természetesen alapszabály. Tudjuk azt is, hogy a finom, vékony pamut, illetve selyemhatású anyagokon minden kis szegély, varrás meglátszik, így ha nem megfelelően választunk fehérneműt, kellemetlenül érezhetjük magunkat legújabb szerzeményünkben. Az is előfordulhat, hogy bár nagyon szívesen hordanánk már az overallunkat egy buliban, az esti, csípős levegő ezt nem engedi. Ez esetben forduljunk a legújabb divatcselekhez: vegyünk fel egy vagány bőrdzsekit, a magassarkút és a szandált pedig párosítsuk zoknival, így garantáltan nem fogunk megfázni.

Zara 2010 május

És a végére íme néhány "nem szabad" szabály is: elegáns vonalvezetésű overallhoz ne vegyünk kardigánt, és lapos talpú cipőt is csak akkor, ha a jumpsuit szárát kicsit felhajtjuk. Rövid szárú overall továbbá nem való iskolába, vagy munkába (kivéve, ha egy divatlapnál dolgozol, és harisnyát veszel alá, ott még értékelhetik is ezt), viszont tökéletes egy nyári sétára, egy bulira, vagy egy könnyed kávézáshoz. Ne vegyél fel magassarkú szandált, ha nem tudsz hibátlanul járni benne: avasd fel először egy rövidebb úton, de mindenképp utcán (például bevásárláshoz), hogy meggyőződj róla, nem lesz gond egy végigtáncolt éjszakán sem. A zoknik és harisnyák kényelmesebbé és biztosabbá tehetik a járást a magas sarkakon, minél vastagabb az anyag, és minél magasabb a pamuttartalma, annál jobban megtapad a talpakon, így kevésbé fog csúszni a lábad. A legfontosabb szabály: figyeld az akciókat, leárazásokat, és ha teheted, mindenképp szerezz be egy overallt!

2010. április 30., péntek

Kedvencünk, a kardigán

Aki valaha találkozott velem, tudja, hogy imádom a kardigánokat. Ha belegondolok, szinte nincs is olyan nap, hogy ne viselném ezt a sokoldalú ruhadarabot. Hogy miért szeretem? Jól néz ki koktélruhával vagy farmerrel, szép kasmírból vagy flitteres anyagokból - mindenhogy.

Lányoknak:
A kardigánok azért praktikusabbak, mint a pulóverek, mert átmeneti időben is ugyanúgy viselhetjük. A pulcsikat sose szerettem, mert tavaszi napokon csak két megoldásom volt, ha azt viseltem: levettem, és fáztam, vagy magamon hagytam és melegem volt. A kardigánnal ilyen probléma nincs: egyszerűen csak kigombolom, és rögtön jól érzem magam. Persze nemcsak ez az egy érv szól mellettük, hanem az is, hogy egyszerűen minden stílusba beleillenek: stílusos csavart ad egy alkalmibb ruhának és egy farmer-póló összeállításnak egyaránt. Tapasztalataim szerint nincs olyan ember, akinek ne állna jól a kardigán: vékonyaknak és testeseknek egyaránt az előnyös külső tulajdonságait emeli ki. Rövidebb derékkal a hosszított fazont, alacsony termettel pedig a testhez simuló verziót válasszuk. A hosszabbak kitűnően néznek ki egy tunikával, egy-egy színes darab pedig a legfeketébb, legunalmasabb öltözéket is harsánynak láttatja, ami - lássuk be - tavasszal nem elhanyagolandó szempont. Szerencsére kardigánokat már mindenütt kapni, a fazonok és minták sokasága pedig évek óta nem volt ilyen színes.
A felül látható, hosszított fazonú kardigánok nagyon jól mutatnak szűk farmerral és egyszerű kiegészítőkkel. Az alsó, szűkebb darabokat pedig elegánsabb ruhákhoz ajánlom. Ha mintásat választasz, ügyelj arra, hogy a ruha, amire veszed, egyszínű legyen. Ugyanígy mintás ruhára csak sima, semleges árnyalatú kardigánt vegyél. A most nagyon menő, magas vállszabású fazon nagyon jól mutat magasított derekú ceruzaszoknyával, lényeg a kreativitás!

Fiúknak:
Fiúk, kérlek titeket, ezt a tanácsot fogadjátok meg: Ha legközelebb pulóvert vásárolnátok, emeljetek le inkább egy kardigánt a polcról. Sok lánytársam nevében mondhatom, hogy utóbbi sokkal divatosabb, modernebb, és - igen, így van - férfiasabb stílust eredményez. Az örök szabály jelen esetben is érvényes: rövid felsőtesttel hosszú kardigánt, rövid lábakkal pedig csípőig érő (tehát normális) hosszúságút válassz. Ha még bátortalan vagy e téren, keresd a visszafogott szabást, és a sötétebb árnyalatokat. Ha viszont valami merészebbre vágynál, öltsd magadra a nyár élénk színeit, és dobd fel vele kedvenc farmer-póló szettedet. Az alábbi képen mindkét verzióból láthatsz hármat:

Láthatod, hogy fazonokon belül is jócskán van mit válogatni: dönthetsz például a két- vagy többgombos változatból, lehet a gombozás egy- vagy kétsoros, és persze a nyakkivágás is lehet kerek, lehet V fazonú, vagy teljesen mély is. Egy kis súlyfelesleggel rendelkező fiúk inkább lazább, bővebb szabást válasszanak, míg a magas, vékony alkatúak bátran választhatják a feszülősebb, szűk verziót is: igen, sokan utánad néznek majd, de azok a pillantások - higgyétek el - csak az irigység miatt vannak. A színes kardigánok egyébként a "teddy boy" trend reneszánsza miatt újra divatosnak számítanak, így ha akad nálad még néhány, a nu-rave korszakodból megmaradt ijesztően színes darab, most előhalászhatod őket a szekrényedből. Lehet, hogy első látásra furcsának tűnik a már-már rózsaszínbe torkolló szín, de egyrészt a Jóbarátok óta tudjuk, hogy ez nem rózsaszín, hanem eperszínű, másrészt pedig ez az árnyalat még mindig jobb, mint a fiúk által halálra hordott, langyos fagyiszín. Szóval srácok, csak bátorság, a hatás nem fog elmaradni!

2010. április 27., kedd

Kiugrunk a bőrünkből

Nos, már észrevehettétek, hogy sem a szóviccek, sem a humor nem az erősségem, viszont a cseles logikával megáldott olvasók már sejthetik, hogy a mai bejegyzésben is a Skins-ről lesz szó. Nagyjából másfél hónap múlva ugyanis végre Magyarországra is elérkezik a világszerte teltházas Skins bulik egyike.

Amikor elindult a sorozat első évada, a barátnőimmel állandóan azt emlegettük, hogy milyen jó lenne egy buli, ahol azok a kiválóan összeválogatott zenék mennének, melyeket az egyes epizódokban hallottunk. Persze nemcsak a zenéről van szó - ki ne szeretne egy olyan vad buliban részt venni, ahol nem tudhatod, mikor támad le egy kutyajelmezbe öltözött ismerősöd, vagy épp a sorozat egyik szereplője. A Noise Night Life tudhat valamit, mert most mindezt elhozza nekünk. Június 11-én, pénteken gyere el te is a Dürer Kertbe, ahol 6 előadó fog szórakoztatni titeket a legjobb zenékkel. Skins buli révén főleg indie és electro számokat hallhattok majd, így például a Robotrock csapata is egy különleges műsorral készül aznapra. És hogy mitől lesz még különlegesebb az este? A szervezők elhozzák nektek a sorozat második generációjának nagy kedvencét, Freddie-t, azaz, Luke Pasqualino-t. A színész egy dj-szettel izzítja be a népet, bár valószínű, hogy a megjelent lányoknak már az is maga a megváltás, hogy egyáltalán egy légtérben lehetnek vele.


A Skins Party-k egyébként világszerte hatalmas népszerűségnek örvendenek, és rendszerint óriási látogatottságot produkálnak. Ha te is rá vagy kattanva a bulira, érdemes minél előbb jegyet szerezned. A buli hivatalos Facebook eventje szerint 2000-en már biztosan ott lesznek, és ne felejtsük el, még van több, mint egy hónapunk. Ha már szóba kerültek a jegyek: elővételben 2000, a helyszínen 2500 Ft-ért lehet a tiéd egy belépő, ami tekintve az előadók számát, teljesen korrekt. Május 10-től van lehetőség elővételre, így ha ezt a verziót választod, sétálj/buszozz/metrózz el a The Lab-be (Király utca 48.), vagy a Dürer Kertbe, ahol rögtön megkaparinthatod a jegyeket. Ne tántorítson el a nagy tömeg sem, a szervezők szerint 4500-an simán beférnek a helyszínre. A buli látogatottságát nemzetközi szinten is mérni fogják, úgyhogy mindenkit arra buzdítunk, hogy mutassuk meg, hogy mi vagyunk a legjobbak, és csináljunk egy igazi, hangulatos bulit. És ha még nem lenne ihleted a bulihoz, elég annyit mondanom, hogy ez a szám mindenképp benne lesz a setlist-ben.



2010. április 26., hétfő

Fotózás a kulisszák mögött

Mindig gondoltam, hogy egy modell élete nemcsak abból áll, hogy könnyedén végigsétál egy kifutón, és milliomos lesz belőle. Pénteken teljesen világossá vált számomra, hogy modellnek lenni nehéz feladat és hatalmas kihívás.

Hogy miért mondom ezt? Pénteken részt vettem egy fotózáson, és elmondhatom, hogy ez a kb. 3 óra olyan szinten kifárasztott és lemerített, mint fél óra a futópadon, csak persze másképp. Először is írnék kicsit az előzményekről: egy ismerősöm írt nekem Facebook-on, hogy lenne egy fotózás a Glamour magazinnak, és mivel ő megy, beajánlott engem is. Két perc gondolkodás után rájöttem, hogy ebből csak tanulhatok, így elvállaltam. Péntek reggel 7-kor felpattantunk a vonatra, és elindultunk a magazin szerkesztőségébe, ahol sminkesek, stylistok, és egy fodrász várt ránk. Nagy élmény volt már az is, hogy a helyszínen lehettünk, és persze az is, hogy olyan szakértőkkel "dolgozhattunk" együtt, mint az egyik kedvenc stylistom, Kökény Niki. Először ruhát választottak nekünk, majd a sminkes vett kezelésbe minket. Soha nem volt még rajtam ilyen vastag réteg alapozó, így elég kényelmetlenül éreztem magam (nem voltam elég meggondolt, és telefonáltam egyet.. az eredmény: vastag, letörölhetetlen púderréteg a kijelzőn), a később sietve vásárolt arctisztító kendő azonban megmentett. Smink után egy fodrász átszárított kicsit a hajunkon, majd némi várakozás, és végül az átöltözés után a metró felé vettük az irányt, és meg sem álltunk az Operáig. Nagyon viccesen festhettünk: Pintér Judit, a stylist, és a sminkesek hatalmas bőröndökkel, míg mi félig-meddig már a kiválasztott ruhákban és erős sminkben utaztunk.

Útban a helyszínre

A helyszínen sokként ért minket a beígért napsütéses, meleg idő helyetti alig 12 fokos hőmérséklet, mivel a fotósorozat a magazin egyik nyári számába készült. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy vékony, nyári ruhákba kellett átöltöznünk, ami eléggé nehezünkre esett. Én kék és fehér ujjatlanban, halásznadrágban és szandálban voltam, amiben persze még egy jókora sárkupacba is sikerült belelépnem, hogy teljes legyen a kín. Hamarosan megérkezett a fotós is, akiről végül kiderült, hogy ő Sárosi Zoltán, aki többek között a Marie Claire-nek is gyakran dolgozik. A fotózás egy idegenvezetésről szólt, így a feladatunk annyi volt, hogy sétálgassunk a zebrán, térképekkel és fényképezőkkel a kezünkben. Ez néha nagyon vicces volt, mert ha jól tudom, még egyikünk sem modellkedett korábban. Gyakran volt olyan helyzet, hogy nem tudtunk mit kezdeni magunkkal, vagy épp rosszul csináltunk valamit. Legviccesebb talán az volt, amikor a fotózás kellős közepén felsikított az egyik lány, hogy "Jaj, az épületek helyett magamat fényképeztem!". Úgy elkezdtünk nevetni, hogy azok a képek valószínűleg nem sikerültek túl jól. Néhány oda-vissza sétálgatás végül elég volt ahhoz, hogy egy jó kép mindenképp készüljön, így megkönyörültek rajtunk, és hazamehettünk. Be kell vallanom, életemben nem nyújtott még ilyen élményt az, hogy felvehettem a tornacipőmet. Hipochonder énem azért persze felülemelkedett, és már láttam is magam előtt azt a betegséghalmot, ami a hideg idő miatt rám vár, de szerencsére megúsztam egy kis köhögéssel.

A mosoly a baseballsapkának szól

Tekintve, hogy én alapjáraton még egy igazolványkép-fotózáson is feszengek, nem számítok túl jó képekre, viszont optimista módon azért bízom a Photoshop varázserejében, hátha. Mindenesetre nagy élmény volt, jó lehetőség, és persze hatalmas móka. Azt egyelőre nem tudom, hogy melyik számban, és milyen anyag kapcsán jelennek meg a képek, de ha megtudok valamit, mindenképp szólok.

2010. április 21., szerda

Variációk farmerruhára

Egyre gyakrabban kapok olyan kéréseket tőletek, hogy a szettekben tüntessem fel a ruhadarabok árait is: Facebook-on már megmagyaráztam, hogy miért nehéz ez, viszont titeket sem szeretnélek cserben hagyni, így megtaláltam az arany középutat.

Nagyon szeretek olyan cikkeket írni, melyekben öltözködési tanácsokat adok. Ezekben a postokban minden kreativitásomat kiélhetem, és remélem valamennyire segítek is velük. A mai bejegyzésben egy bájos farmerruhát variálok háromféleképpen: két hétköznapi és egy bulis szettet állítottam össze nektek. Mindhárom outfit alapja ez a farmer anyagból készült New Yorker ruha, mely 6990 Ft-ért lehet a tietek.

Tavaszi hétköznapok

Már észrevehettétek, hogy a vad, harsány színek nem tartoznak a kedvenceim közé. Ezt a finoman kék ruhát sem érdemes például pirossal vagy sárgával hordani, mert odaveszne a nőiessége. Az arany kiegészítők tökéletesen illenek a ruha anyagához és színéhez egyaránt. Hiába egyre jobb az idő, egy kardigánra mindenképp szükségünk van, én egy szürke darabot választottam. Mostanra nem érvényes az a szabály, hogy a cipőnknek és a táskánknak hasonló színűnek kell lennie. A nyári trend-előrejelzésben még Abodi Dóra is megmondta, hogy most már az a menő, ha az említett kiegészítők színe eltér egymástól. Nyugodtan vegyél fel tehát egy aranyszínű szandált egy szürke táskával, és hódolj a legújabb trendnek!

Hűvösebb napokra


Az, hogy beköszöntött a tavasz, egyúttal azt is jelenti, hogy számítanunk kell a változékony időjárásra. Hordtam én például téli kabátot és nyári bőrdzsekit egy nap leforgása alatt. A hirtelen változó frontok a hangulatunkra és a fizikai állapotunkra is hatnak, így nem mindegy, hogy öltözékünk mennyire kényelmes. A fent látható szett divatos, mégis könnyed: vegyél egy legging-et a ruha alá, húzz rá kényelmes, lapos talpú csizmát, és vedd fel a kedvenc blézeredet. Az így kapott outfitet variálhatjuk finom kiegészítőkkel, mint ezzel a derekat hangsúlyozó övvel, vagy egy szép nyaklánccal. Szettünket az időjárásnak megfelelően alakíthatjuk és rétegezhetjük, hogy tényleg jól érezzük magunkat a ruhánkban.

Elegánsabb alkalmakra
Akárhogy is nézzük, a 7000 Ft nem olcsó. Érthető tehát, hogy minden darabot szeretnénk a lehető legjobban kihasználni. Miért ne hordhatnánk ezt a ruhát a suliba és az esti buliba is? Nem kell sok kiegészítő ahhoz, hogy ez a csinos ruha buli-kompatibilis legyen: elég egy magassarkú, és a bőrdzseki, melyet mindig hordasz. A két fekete darab már önmagában is feltűnő, így az ékszerekkel bánjunk óvatosan: egy gyűrű egyszerű és nagyszerű választás, csakúgy, mint a szintén arany clutch, melyben elférnek a legfontosabb partikellékek.
Felmerülhet a gondolat, hogy elméletben jól mutat ez a variálás, de hogy fogod megoldani a véges tartalmú szekrényedből? A válasz egyszerű: a képek csak irányt mutatnak, a feladat nehezebbik része rád vár. Nem könnyű feladat néhány kiegészítőből csodagardróbot varázsolni, a titok viszont itt is örök érvényű: sok-sok alapdarab, és nem érhet csalódás.